Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője szerdai közleményében arra mutatott rá: a július 1-jén életbe lépett változások értelmében a munkaközi szünetek már nem részei a munkaidőnek, így azt vagy le kell dolgoznia a munkavállalónak - aminek eredményeként kevesebb alkalmazottra lesz szükség -, vagy az időarányos résszel csökken a dolgozó fizetése.

Mint írta, a versenyszférában kollektív szerződés keretében ettől el lehet térni - és továbbra is alkalmazható a régi szabályozás, amely egy nyolcórás műszakban minimum 20 perces, míg egy tizenkét órásban 45 perces szünetet írt elő -, az állami szektorban azonban nincs lehetőség eltérni az új előírásoktól.

"Ahol tehetik, ott természetesen a munkáltatók majd megnövelik az egy főre eső munkaidőt, és az így feleslegessé vált dolgozókat kirúgják. Ahol erre nincs lehetőség, mert például kötött a váltott műszakos időbeosztás, ott a fizetéseket csökkentik" - közölte a képviselő.

Mindez szerinte nem teremt munkahelyeket, ahhoz a bérek közterheinek csökkentésére és vállalkozóbarát gazdasági környezet megteremtésére lenne szükség. A munkahelyek minőségének javításához pedig megfelelő garanciát nyújtó munkajogi szabályozás szükséges, amely pont ellentétes irányú a kormány jelenlegi irányvonalával - véli Bertha Szilvia.