A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerdán az MTI érdeklődésére közölte: mindkét - az elmúlt másfél évben megszavazott - törvényhely felülvizsgálatát támogathatónak tartja.

Bánáti János az ügyvédi eskü szövegével kapcsolatban elmondta: a kormánypárti egyéni képviselői indítvány nyomán megszavazott, ez év elején hatályba lépett törvénymódosításról csak utólag mondhatott véleményt a testület. Ebben különösen azt kifogásolták, hogy az új eskü lényegében a köztisztviselői esküre utal vissza, némileg kiegészítve azt, s az ügyfél érdekei elé helyezi "a nemzet javát", kimaradt viszont belőle a titoktartásra vonatkozó fordulat.  A kamarai elnök közölte, mindez méltatlan az ügyvédi hivatás hagyományaihoz a tekintetben is, hogy összemossa a köztisztviselői és az ügyvédi kart.

Bánáti János hivatkozott az ombudsman tavasszal elkészült jelentésére, amely szerint a közjogi tisztségviselők és a magánszférában dolgozó ügyvédek bármilyen jellegű összemosása kifogásolható jogalkotási irányt jelent. "Annak látszatát kelteni, hogy az ügyvédség részét képezi a köztisztviselői karnak, nyilvánvalóan csökkentheti a képviselt személy bizalmát az eljáró képviselőjében, hiszen az ügyfélnek gyakran épp a közjogi tisztségviselőt alkalmazó állammal szemben áll fenn jogvitája. Fontos kiemelni, hogy a közösség bármely tagja kerülhet abba a helyzetbe, hogy a közösség többi tagjával szemben kell - jogi képviselője által - védelmeznie saját jogait. A közösség - a magyar nemzet - érdekét a többség által megválasztott politikai hatalom képviseli" - áll az ombudsmani jelentésben.

Az ügyvédi kamara elnöke megjegyezte azt is: képtelen helyzetet teremthet az esküben szereplő "nemzet javára" fordulat például abban az esetben, ha egy magyar ügyvéd egy külföldi személyt vagy céget képvisel a magyar állammal szemben. Bánáti János hozzátette: a magyar ügyvédség történelmi hagyományait figyelmen kívül hagyó, múlt év végi jogalkotói lépés kapcsán a kamara kifogásolta azt is, hogy a módosítás mindenféle egyeztetés nélkül történt, holott két hónappal korábban, tavaly ősszel stratégiai együttműködési megállapodást kötött a testület és a szaktárca. A kamara elnöke személy szerint üdvözölte, hogy a szaktárca kedvezően fogadta a kamara utólagos észrevételeit, és beépítette a tervezetbe azt, hogy elsődleges az ügyfél, a megbízó érdekének képviselete, de úgy véli: a "magyar nemzet javára" kitétel továbbra is adhat okot vitákra.

A tervezet másik pontja eltörölné azt a másfél ével ezelőtti szabályt, amely szerint a kamarai tagság - és így az ügyvéddé válás - előfeltétele a legalább egyéves ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlati időt. Bánáti János emlékeztetett arra, ennek módosítását a tavasszal kezdeményezte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke abból a megfontolásból, hogy a nyugdíjazások folytán a bírói karból távozó, nagy tapasztalatú bíráknak ne kelljen egyéves joggyakorlatot kitölteniük, mielőtt ügyvéddé válnának. A kamarai elnök szerint az egységes jogi szakvizsga, illetve a kölcsönösség elve is a tervezett módosítás mellett szól, bár az ellen is hozhatók fel érvek.

Kifejtette: elfogadható, hogy ne csupán az ügyvédi, ügyvédjelölti gyakorlat, hanem a bírói vagy ügyészi karban szerzett tapasztalat is elegendő legyen az ügyvéddé váláshoz. Ugyanakkor a tervezet jelenlegi formájában nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy valaki akár két-három évtizeddel ezelőtt szerzett szakirányú végzettség birtokában mindenféle gyakorlat nélkül is az ügyvédi kar tagjává váljon, holott ehhez valamilyen jogi munkakörben szerzett gyakorlat elengedhetetlen lenne - tette hozzá.

Az ügyvédi kamara augusztus 15-ig alakítja ki álláspontját az igazságügyi tárcának az ügyvédi törvény módosítására vonatkozó tervezetéről - mondta Bánáti János, a testület elnöke.