A HVIM elnöke, Toroczkai László a trianoni békediktátum aláírását a világtörténelem legnagyobb, a magyar nemzet ellen elkövetett gaztettének nevezte.

A Regnum Marianum-kereszt mellett álló veterán Csepel típusú teherautó platójáról szónokolva Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt mintegy másfélezer ember előtt, hogy a határon túli magyarok könnyített kettős állampolgárságának megadása körül kettős mércét alkalmaznak, mert - állítása szerint - a radikális szervezetekhez köthető emberek igényeit nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasítja el a köztársasági elnök.

A tüntetők vármegyés, jobbikos, árpádsávos és nemzeti színű zászlókat, valamint az egykori vármegyék neveit tartalmazó táblákat magasba tartva, "vesszen Trianon!" felkiáltással vonultak előbb a szerb, majd a román és a szlovák külképviselet elé, hogy az elcsatolt részeken élő magyaroknak területi autonómiát követeljenek. A menetet, sorfalt alkotva, egyenruhás rendőrök kísérték, a külképviseletek közelében jelentős rendőri erők várakoztak. A nagykövetségek épületeit a rendőrség fémkordonokkal zárta körbe, mögöttük a Készenléti Rendőrség tagjai álltak sorfalat. A rendezvény biztosításában az MTI becslése szerint mintegy félezer rendőr vett részt.

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője Románia nagykövetségének Thököly úti épülete előtt úgy fogalmazott: nemzetgyilkossági kísérlet volt 1920-ban a trianoni békediktátum megalkotása, és az elmúlt évtizedekben csak azon dolgoztak a világhatalmak, hogy ezt az abszurditást megvalósítsák.

A szlovák nagykövetségnél a szomszédos országot és annak kormányfőjét gyalázó rigmusok elhangzása után a HVIM felvidéki elnöke, Dobay Gergely azt hangoztatta, a civileknek kell kezébe venniük a politikai és nemzeti kérdések megoldását, ne a parlamenti pártokra és politikusokra várjanak.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.