Alpesi síparadicsom lesz a Normafán?!

Újra sí-, és rekreációs központ lehet Buda kedvelt kirándulóhelye, a Normafa. A fogaskerekű útvonalát is érintő nagyszabású Sváb-hegyi fejlesztést miniszterelnöki megbízott felügyeli.

Váczi János, a Hegyvidéki Önkormányzat alpolgármestere egy február végi előadáson beszélt a fogaskerekű és a Normafa rekonstrukciójáról. Előbbi keretében a fogaskerekű útvonala meghosszabbodna egyfelől a Széll Kálmán térig, illetve a másik oldalon a Normafáig, ahol a korszerűsödés a síélet újraélesztését is jelentené, négy sílifttel, hóágyúval és megfelelő számú parkoló kialakításával.

Intenzív sí életet szeretnének

“A koncepció lényege, hogy a Budapesten illetve a Hegyvidéken élők számára megpróbáljuk visszaállítani a környéken a 70-es évekig működő intenzív, egyedülálló sí életet. Optimális esetben ez a fejlesztés összekapcsolható a Fogaskerekű vasút rehabilitációjával. Ez vágány és kocsicserét jelentene, nyomvonal meghosszabbítást és megálló felújítást. Ezzel tudnánk bekapcsolni a Fogaskerekűt a főváros közösségi közlekedésébe. A sínpálya egészen a Normafáig érne, ezért télen tökéletes közlekedési eszköz lenne a helyreállított sípályák megközelítéséhez. A koncepció még kidolgozás alatt van, de téli, nyári fejlesztést jelent; tavasztól őszig Budapest legnagyobb közparkja várná a kirándulókat, sétálókat, kocogókat a város tetején” – válaszolta Váczi János.

A fogaskerekű mindkét irányban való meghosszabbítása egy hiánypótló elem lenne a közösségi közlekedés hálózatában – véli Finta Sándor, Budapest főépítésze. “A most lezajlott Széll Kálmán téri építészeti tervpályázat, ahol a zsűri elnöke voltam, számol a fogaskerekűnek a térre való behozatalával. Nem a mostani ütemben, de megvan rá a lehetőség. A Normafánál pedig szintén elfeledett funkciók vannak, amelyek korábban népszerűek voltak, sőt olyan különlegességek is, mint a régi síugrósáncok. A fogaskerekű integrálása a közösségi közlekedés rendszerébe nemcsak a hivatásforgalmi közlekedést segítené elő ezen a szakaszon, ezzel csökkentve a belváros felé áramló gépjárműforgalmat, de nagymértékben hozzájárulna a Normafa újjáéledéséhez, széles korosztály számára egész évben jól kihasználható, sport-, szabadidő- és turisztikai célú fejlesztéséhez” – mondta el a rehabilitációs koncepció kapcsán Finta Sándor.

Mindazonáltal úgy tűnik, hogy nem csak a kerületi képviselők, illetve városfejlesztési koncepciók, hanem a teljes politikai vezetés is számol a terület rehabilitálásával. Olyannyira, hogy a Hegyvidék alpolgármestere beszélt arról is, hogy Orbán Viktor kormányfő a projekt megvalósítása érdekében már kijelölt egy miniszterelnöki megbízottat. “Vincze P. Márton segíti a munkánkat a Normafa fejlesztésével kapcsolatban” – válaszolta a megbízott személyét firtató kérdésünkre Váczi János.

Megkerestük Vincze P. Mártont is, aki jelenleg a rendőrök, a terrorelhárítók és a katasztrófavédők kiképzését irányító Rendészeti Szervek Kiképző Központjának (RSZKK) vezetője lassan egy éve. Az egykori síoktató ugyanakkor konkrétumok hiányában egyelőre nem kívánt reagálni kérdéseinkre. Mint elmondta projektnek egyelőre aligha nevezhető a történet: “nincs meg egyelőre az a mélysége a dolognak, melyről már hitelesen lehetne nyilatkozni”. Egy biztos, a Testnevelési Egyetem atlétikai, illetve síszakedzői szakán végzett szakember személye sok szempontból jó választásnak tűnhet.

Alpesi síparadicsom a Normafán?

A budai hegyvidék rekreációs célokra történő felhasználása nem újkeletű történet. Mint ismert, a Normafánál és környékén a 20. század közepén alakították ki Magyarország egyik legjelentősebb síközpontját. Ekkor épült a Normafa Síház, ezzel egy időben lesikló pályákat alakítottak ki. Megépült a sísánc, és nemzetközi szánkó versenyek rendezésére alkalmas szánkópályát építettek. Kialakításra került két sífutó pálya is. A Normafánál a 2. világháborút megelőzően, de még évekig azt követően is, pezsgő sport élet volt. Több sípálya köztük kivilágított sípálya is, több sífelvonó, szánkópálya, síugrósánc biztosította a sportolási lehetőséget és a megfáradt sportolók ellátásáról jó pár étterem, síház gondoskodott. A 60-as 70-es években még jobb teleken 40-50 síelhető napot számoltak. A síterepek leromlása a 80-as évekkel kezdődött. Egyrészt csökkent a síelhető napok száma, másrészt a növekvő terhelés a környezetvédők egyre dühödtebb ellenállását váltotta ki. Ennek ellenére a végső döfést a síélet megszűnését a rendszerváltás jelentette.

A Normafánál korábban 7 lesiklópálya került kialakításra a Nagy- és a Kis-Norma, az Ötlövetű, a Nagy- és Kis-egyetemi lejtő. A Harangvölgyi sípálya és a Cső. A lesikló pályákat 4 sífelvonó szolgálta ki: A leghosszabb a Nagy-Norma és a Kis-Norma közötti csákányos felvonó volt. A Nagy-Norma megfelelő hó viszonyok mellett este 9-ig (szombaton 10-ig) ki is volt világítva. Működött egy tányéros felvonó a Nagy-egyetemi és a Kis-egyetemi sípályák között. A Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán volt a KFKI felvonó ez egy kampós felvonó, az egyetlen, amelyik még ma is üzemképes. Lejjebb, az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben volt még egy, szintén kampós, felvonó.

A Magyar Athletikai Club szánkópályája a Normafa út és Eötvös út találkozásától nyugatra indult. A cél több kanyar után a Tündérhegyi út alatt volt. Az Anna-réttől északra a jelenlegi Sportszálló telkén állt két sísánc. Az első síugrósáncot 1924-ben avatták fel, de ezt 5 év alatt kinőtte a közönség ezért egy nagyobb nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas középsánc (normálsánc) is épült. A Normafától kiindulva a Hármaskút-tetőt megkerülve egy 5 km-es sífutó pálya állt a sífutók rendelkezésére. Ezt az egykori sífutó pályát mind a mai napig használják a futók ez a nevezetes “MHK” kör. Ezen kívül a Honvéd síház mellett, az Előre-kert felső részén, egy 1200 m világítással ellátott sífutó edzőkör is a sífutók rendelkezésére állt. A fenti sportlétesítményekhez több síház is tartozott. Talán a legismertebb közülük a Normafa síház, mely a nagyközönséget szolgálta.

A fogaskerekű fejlesztése a VEKE szerint

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint csak akarat és politikai döntés kérdése, hogy megújul-e a budapesti 60-as villamos, azaz a fogaskerekű vasút. Dorner Lajos, a VEKE elnöke – az eredeti rekonstrukciós tanulmány egyik szerzője, és a projekt fő gondozója – korábban elmondta, hogy a projekt tartalmazza a fogas pályájának teljes átépítését, – beleértve a vonal által érintett, kis hidak cseréjét és megemelését is -, az áramellátási rendszer és a biztosítóberendezés megújítását, a vonal meghosszabbítását a Széll Kálmán térig, illetve a Normafáig, valamint nyolc új szerelvény vásárlását és a megállók környezetének rehabilitációját. A rekonstrukció után akár 7 és fél perces követéssel, és 40 km/órás sebességgel haladhatnának az új járművek. A BKK szándéka szerint a következő, 2014-2020 európai uniós pénzügyi ciklusban megvalósulhat a fogaskerekű fejlesztése, ezért uniós forrásból már készülnek a megalapozó vizsgálatok és a további tervek.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *