Elfogadták a legújabb fővárosi zászlót

Megváltozik a főváros zászlajának díszszegélye, miután az erről szóló előterjesztést szerdán elfogadta a Fővárosi Közgyűlés. A főváros zászlaja pár hónapon belül már másodszor változik, korábban lecserélték az 1873 óta – kisebb megszakítással – használt vörös-sárga-kék zászlót. RichPOI összeállítás a budapesti zászló történetéről.

A testület június végén döntött a korábbi vörös-arany(sárga)-égszínkék zászló lecseréléséről; az új zászló fehér, nemzeti színekből összeálló háromszöges díszsorral szegélyezett lett, közepén megmaradt a korábbi címer. Az erről szóló rendelet augusztus 15-én lépett hatályba.

A főpolgármester mostani javaslatában azzal indokolta az újabb változtatást, hogy a rendelet hatályba lépése után olyan új változat elkészítésének igénye merült fel, amely “a hagyományok mellett a modern városarculat elemeit is magán hordozza”.

A 21 igen és 3 nem szavazattal szerdán elfogadott határozat szerint a zászló téglalap alakú és fehér marad, közepén a címerrel. Vízszintes szegélyeit pedig egymásba fordított, piros és zöld, egyenlő szárú, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegély alkotja olyan módon, hogy azok a zászló alapszínével kiegészülve kiadják a nemzeti színeket.

A zászlók cseréjéhez szükséges 10 millió forintot a közgyűlés már júliusban biztosította.

A vörös-sárga-kék lobogó története

A főváros lobogójának tervét – a címerrel együtt – 1873. május 29-én fogadták el. A döntést az uralkodó, I. Ferenc József magyar király 1873. szeptember 21-én erősítette meg. Budapest főváros zászlójának színe már születése pillanatában viták forrásává vált, ugyanis a képviselők helytelenítették, hogy a pesti címer szerepel a felső mezőben, hogy Buda középkori címeréből kiemelték az oroszlánt, s azt egyszerű címertartóvá “fokozták le”, valamint sérelmezték, hogy Óbudát csak egy kapu jelképezi, sőt, helytelen a Duna szerepeltetése is, mert a folyó nem összeköti, hanem szétválasztja a két várost.

A végül elfogadott és 2011. augusztusáig használt zászló érdekes módon nagyon hasonlított Románia zászlajához, legalábbis a színösszeállításában, ugyanis mindkettőn a kék, sárga, piros található.  Azonban amíg a román zászlón függőlegesen vannak a csíkok és a színek a kék-sárga-piros sorrendben találhatóak, addig fővárosunk zászlaján vízszintesen voltak a sávok, és a színek sorrendje fentről lefelé piros-sárga-kék. Továbbá még egy lényegi különbség, Budapest régi zászlaján szerepelt a város címere is.

Mindenesetre a mai közvélemény álláspontja egyértelműen az volt, hogy a fővárosi zászló a román zászlóra hasonlít, és olyan benyomást is kelt. Emiatt érezhetően a fővárosiak nem tudtak azonosulni ezzel a zászlóval, s így a lokálpatrótizmus kialakulását is hátráltatta.

Budapest zászlaja a Horthy-korszakban

A budapesti címer – és ezzel együtt a zászló – megváltoztatására a 20-as években kínálkozott alkalom: 1929-ben, az új fővárosi törvény előkészítésekor. A fővárosi közgyűlés 1929. június 26-án határozott egy bizottság felállításáról, melynek  feladatává tette megvizsgálni, hogy Budapest székesfőváros címerének, illetve zászlószíneinek változtatására a heraldika szabályai szerint helyénvaló-e?

A bizottság is szakértőket kért fel a közreműködésre: Hóman Bálint egyetemi tanárt, Gárdonyi Albert főlevéltárnokot, Csánki Dezsőt, az Országos Levéltár főigazgatóját. A szakértők véleményében – bár ragaszkodtak a szigorúan tudományos vizsgálatához és elutasítottak minden, a lobogó színeinek megváltoztatására irányuló politikai mozgalmat – két szempont ütközött: a heraldikusé illetve a történelmét és hagyományait ismerő tisztelő fővárosi polgáré.

Mert igaz ugyan, hogy Budapest címere és zászlaja hibás, de ezt a címert és zászlót csaknem 60 esztendős gyakorlat szentesítette, s igaz az is, hogy az 1873-ban megállapított címer színeinek megfelelően a lobogónak is négy színűnek kellett volna lennie: veres-sárga (arany), kék és fehér (ezüst).

Javaslatukra heraldikailag szabályosabb, színeiben egyszerűbb címer született, de ők is megtartották – Óbuda jelzésére – a  második kaput Buda címerében, s a helyét sem cserélték fel a pestiével; de azzal, hogy zöld mezőre állították, megteremtették az alapot a lobogó színeinek megváltoztatásához: piros-sárga-zöld. A piros a közös szín, a sárga Pest városát, a zöld Budát jelképezte.

A törvényt 1930-ban el is fogadták, majd 1949-ben a II. világháború után, és a kommunista hatalomátvétellel egyidőben visszaállították a régen használos zászlót, a kommunista budapesti címerrel kiegészítve.

A 2011-es változtatás

A piros-arany (sárga)-kék színű fővárosi lobogót rendszerint a hozzá hasonló színű kék-sárga-piros Románia nemzeti lobogójával tévesztették össze a külföldi látogatók. Mindkét lobogó színösszeállítása a kék, sárga és a piros.

2011 márciusában Tarlós István főpolgármester jelezte, hogy meg kívánják változtatni a főváros hatályos zászlaját. Ehhez a Fővárosi Önkormányzat döntésére volt szükség. 2011. június 22-én a Fővárosi Közgyűlés nagy többséggel, 21 igen és 2 nem szavazattal elfogadta Budapest új zászlaját.

A főpolgármester az új zászlóról szóló rendelet szükségességét azzal indokolta, hogy a korábbi zászló könnyen összetéveszthető volt más lobogókkal. Az új lobogó fehér színű, nemzeti színekből összeálló (piros-zöld), befelé mutató farkasfogazattal szegélyezett zászló, közepén a város eddig is használatos címérével.

Az új zászló hasonló az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a Honvédsereg által használt zászló, valamint Magyarország hadizászlójának színeihez és formájához, ami szintén fehér színű, valamint piros és zöld, úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett, közepén a magyar címerrel.

Emiatt a vita miatt ezeket a farkasfogakat „egymásba fordított, piros és zöld egyenlő szárú, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegélyre” módosították a mai nappal.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *