Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója elmondta: a mélyszegénység csökkentéséhez elsősorban az iskolai esélyegyenlőség javítása és a foglalkoztatás bővítése szükséges, különösen az iskolázatlanoknál. Szükségesnek ítélte a szociális támogatásokban részesülők és az állami intézmények együttműködését és azt, hogy a mindenkori kormány nyitott, kísérletező szociálpolitikát folytasson. Előadásában arról is szólt, hogy a szegénység hátterében a legtöbbször a jövedelem- és az információhiány, a szociális szolgáltatások nem megfelelő kínálata és a motivációs csapdahelyzetek állnak.

A Tárki vezérigazgatója az 1987-ben és a 2009-ben mélyszegénységben élők társadalmi helyzetét összehasonlítva kifejtette: huszonöt éve a mainál sokkal nagyobb volt az idősek aránya a legszegényebbek között, ma viszont a legtöbben középkorúak közülük. Hasonlóképpen, amíg 1987-ben alig voltak inaktívak a társadalomban, ma ők alkotják a szegények legnagyobb hányadát. Kitért arra is, hogy a jellemző társadalmi véleménnyel szemben a szegények többsége nem roma, noha a romák aránya valóban nagy a legszegényebbek között.

Atkári Csaba, a Conness tanácsadója a cég által végzett véleménykutatásról szólva - amelynek során veszélyeztetett vagy már leszakadó emberek álláspontját kérdezték meg a segélyezési rendszerről - a többi között elmondta: domináns álláspont, hogy a segélyezés nagyrészt etnikai kérdés, és hogy a romák keveset vagy semmit sem tesznek helyzetük jobbításáért, miközben az állam túl sokat ad és keveset kér tőlük cserébe.

Az intézet helyi döntéshozókat, polgármestereket is megkérdezett. Többségük egyetértett azzal, hogy feltételekhez kössék a szociális támogatást, és nem ellenezte, hogy azt - miként a Bajnai-alapítvány javasolja - az állástalanok mellett az alacsony keresetűek is igénybe vehessék - számolt be Keszthelyi András politikai tanácsadó.

A segélyezési rendszer tervezett átalakítását Cseres-Gergely Zsombor, a Budapest Intézet munkatársa foglalta össze. Ennek lényege egy új, a munkába állást ösztönző segély, amelyet nemcsak munkanélküliek, hanem a keveset keresők is igénybe vehetnének. Fix összeg helyett a támogatást a Bajnai-alapítvány úgy állapítaná meg, hogy a családban az egy főre jutó jövedelme elérje az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét.

A segély folyósítását ahhoz kötnék, hogy minden aktív korú családtag együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel és a családsegítő központtal. A segély megállapítása az önkormányzat helyett a munkaügyi kirendeltségek feladata lenne, amelyek esetgazdákkal is segítenék a tartósan állástalanok elhelyezkedését.
A Bajnai Gordon által létrehozott alapítvány nemzetközi konferenciája délután négypárti vitával folytatódik, és a volt miniszterelnök zárszavával ér véget.