Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója blogbejegyzésében ismerteti: a mostani tanévkezdéskor a juttatás még a régi szabályok szerint természetben is adható, vagy a munkavállaló számla ellenében is el tud számolni munkáltatójával. Ezek a juttatási formák azonban jövőre megszűnnek, a munkaadó 2013. január 1-jétől már csak utalvány formájában, vagy innovatív elektronikus fizetési kártyával (e-utalvány) nyújthatja a támogatást.

Erre érdemes figyelni és felkészülni, hiszen az utalványokat jövőre időben be kell majd szerezni - figyelmeztet Kalocsai Zsolt. A változás hátrányosan érintheti azokat a szülőket, akik a tankönyveket jövőre az iskolától szerzik be, amennyiben azok nem tudják majd az utalványokat elfogadni. Érdemes tehát az iskoláknak is felkészülniük az új szabályozásra. Mellettük a kisebb vállalkozásokat érintheti még kedvezőtlenül a jövő évi változás, amelyek eddig jellemzően a munkavállaló által benyújtott számlák alapján adták a támogatást.

Az iskolakezdési támogatást évente egyszer lehet igénybe venni az iskolakezdést megelőző, valamint az azt követő 60 napos időintervallumban, vagyis a 2012. szeptember 3-án kezdődő oktatás esetében 2012. július 4. és november 2. között. Január 1-jétől kedvező változás, hogy a támogatás az iskolakezdést megelőző 60. naptól egészen év végéig juttatható lesz.

Iskolakezdési támogatásban azok a munkavállalók részesülhetnek, akiknek általános iskolába vagy középiskolába járó gyermekük van. Fontos, hogy a szülő vagy a gyám jogosult legyen a családi pótlékra, enélkül ugyanis nem adható támogatás. Ugyanazon gyermek után mindkét szülő részesülhet a támogatásban, így annak összege akár a duplájára is nőhet. Támogatásban részesülhet a nem vér szerinti szülő is, amennyiben családi pótlékra jogosult házastárssal él együtt. Az EGT-tagállamban lévő oktatási intézmény látogatása nem zárja ki a juttatás lehetőségét.

Gyakorlatilag bármilyen összeg adható, azonban a kedvező adóztatás mellett évente a minimálbér 30 százaléka, azaz 27.900 forint támogatás juttatható minden egyes gyermek után. Ez magasabb a tavalyi 23.400 forintnál, ami a minimálbér emelkedésével függ össze. Mivel az iskolakezdési támogatást mindkét szülő ugyanazon gyermek után is igénybe veheti, gyermekenként a támogatás összege elérheti az 55.800 forintot a tavalyi 46.800 forinttal szemben.

Az adóterhet a munkáltató/kifizető viseli, ennek mértéke 16 százalék 1,19-cel szorozva, valamint 10 százalékos egészségügyi hozzájárulással is számolni kell, így a juttatás adóterhe a tavalyi 19,04 százalékról 30,94 százalékra nő. A 30,94 százalékos adóterhet a 27.900 forintos összegig a kifizető, tehát a juttató fizeti meg a NAV részére. Amennyiben a kedvezményezett béren kívüli juttatás meghaladja ezt az összeget, akkor már 51,17 százalékos adóteher merül fel, hiszen már 27 százalék egészségügyi-hozzájárulási fizetési kötelezettség is terheli a 27.900 forint feletti juttatást. A juttatás adóterhe a béreket terhelő adókhoz képest kedvező.

Iskolalátogatási igazolást a korábbi évekkel szemben nem kell benyújtani, elég, ha a szülő
nyilatkozik arról, hogy jogosult a támogatás igénybe vételére. Ha azonban jogosulatlanul tesz ilyen nyilatkozatot, szankcionálható. Szankciót vonhat maga után az is, ha a szülő jogosult ugyan a juttatásra, de a szükséges nyilatkozatot nem adja le. Ebben az esetben a juttatást vélelmezhetően bérkifizetésnek fogja minősíteni az adóhatóság, ami egyrészt lényegesen magasabb adóterheket jelent, másrészt bírsággal is számolni kell.

Az iskolakezdési támogatást elsősorban tankönyvek, taneszközök és ruházat vásárlására lehet felhasználni. A gyakorlatnak megfelelően taneszköz minden, a tanuláshoz szükséges eszköz, így a technikai csomag, tolltartó, ceruzák, ragasztók, festékek, rajzlapok. A taneszköz kategóriájába sorolható az adószakértő szerint a gyermek részére vásárolt íróasztal vagy tanulóasztal, illetve az ahhoz szükséges szék is. A ruházat fogalma pedig tágan érdemezendő, így bármi ide értendő, amit az iskolában a gyermekek viselhetnek, még egy divatos sportcipő is.


"Zökkenőmentes lesz a tanévkezdés"

Az oktatási államtitkárság szerint egyértelmű rendelkezések, megfelelő tájékoztatás és fokozatosság biztosítja a zökkenőmentes tanévkezdést. Ezt az államtitkárság közölte kedden az LMP sajtótájékoztatójára reagálva.

A szaktárca szerint a változások gyakran kérdéseket vetnek fel és aggodalmat szülnek, bizonytalanságról azonban nem lehet beszélni. Mint felidézték: a törvény decemberi elfogadása óta ismert, hogy mely rendelkezések lépnek hatályba 2012. szeptember 1-jén.

Hozzátették: az intézményeknek volt idejük felkészülni, és ezt meg is tették. Kitértek arra is, az oktatási államtitkárság sok segítséget nyújtott, számos szakmai meghívásnak tett eleget, írásos tájékoztatókat küldött, mindig rendelkezésre állt a témát érintő kérdések megválaszolására. A fokozatos hatálybalépés tehát nem bizonytalanságot okoz, hanem éppen a biztonságos bevezetést szolgálja - írták.

Kitértek arra is: az elmúlt év decembere óta szintén köztudott, hogy a fenntartóváltás 2013. január 1-jén következik be, vagyis az önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége idén szeptemberben nem változik. Ezzel az önkormányzatok tisztában vannak.

Júliusban módosult a törvény, és változott az önkormányzatok majdani feladatköre, de ennek szabályai is ismertek és törvényileg rendezettek - ezek szintén nem érintik az idei tanévkezdést. Az iskolák 2013. januári állami fenntartásba vételének részleteiről hamarosan külön jogszabály rendelkezik - tudatták.

Az államtitkárság felidézte: a júliusi módosítás szerint a 3000 fő alatti települések esetében a fenntartás és a működtetés is, vagyis az iskola teljes finanszírozása az állam feladata, és a 3000 főnél nagyobb lélekszámú, de nehéz anyagi helyzetben lévő települések is kérhetik ezt. Az alapítványi intézmények számára is garantálja az állam a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők bérét és annak járulékait, illetve köznevelési szerződéssel további kiegészítő támogatáshoz juthatnak. Ilyen szerződések megkötésére pályázatot írt ki a minisztérium, ennek eredményeként augusztusban számos alapítvánnyal köt köznevelési szerződést.

Közölték: a mindennapos testnevelés a törvény által előírt felmenő rendszerben történő bevezetése megvalósítható. Éppen ez generál majd fejlesztéseket az iskolákban, ezek az Új Széchenyi Terv fejlesztési forrásainak bevonásával hamarosan meg is kezdhetők.

Megjegyezték: jó lenne, ha a korábbi kormányok mindenütt gondoskodtak volna a tornatermekről. A gyerekek mindennapos mozgása azonban a tornatermek hiányában is megoldható - közölte az államtitkárság, kitérve arra: az iskoláskorúak egészségi állapotáról, életmódjáról, állóképességéről szóló mutatók alapján egyértelmű, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése tovább nem halogatható.

Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a bizonytalanság és a jogos aggodalom jegyében kezdődhet szeptemberben az új oktatási tanév. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár az új közoktatási törvény szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezései többségét csak késleltetve vezetik be, ami bizonytalanságot okoz az iskoláknak. Példaként említette, hogy az önkormányzatok továbbra sem tudják, szeptemberben milyen oktatáshoz kapcsolódó feladataik, illetve költségeik lesznek. Osztolykán Ágnes szerint a kormány korábban az esélyegyenlőség biztosítására hivatkozva döntött az oktatási intézmények államosításáról, de a kabinet ezzel még nem tudta megoldani a szegény települések vagy a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó alapítványok iskoláinak problémáit.

Hangsúlyozta továbbá, hogy mérhetetlenül sértőnek találják a mindennapos iskolai testnevelés intenzív televíziós reklámkampányát. Mint mondta, a kormány úgy népszerűsíti a heti ötszöri iskolai testmozgást, hogy országosan több mint háromszáz intézményben nincs is tornaterem.