Leitner György hozzátette: mindeközben a gyógyszeripar az egyetlen ágazat, amely az extraadót nem hárítja át a betegekre. Közölte, a társadalombiztosítás (tb) által támogatott gyógyszerek esetében a lakossági gyógyszerár-emelkedések oka a tb-támogatás csökkenése.

Az IGYE szerint a gyógyszergyártás önmagában is jelentős költségei, illetve az ágazatot érintő növekvő adóterhek mellett felvetődik a kérdés, hogy "valóban olyan drágák-e a gyógyszerek". Megjegyezték, hogy jelenleg a tb által támogatott mintegy 4000 gyógyszer közül 1642 egy BKV-vonaljegy áránál is olcsóbb. Ugyanezen gyógyszerkör 46 százaléka 1 liter benzinnél is kevesebbe kerül, míg egy havi mobiltelefon-előfizetéshez viszonyítva a támogatott készítmények több mint 98 százaléka kerül kevesebbe. Leitner György kiemelte, a teljes magyar gyógyszerpiac bevétele nem éri el a legnagyobb hazai élelmiszeráruház-lánc éves bevételét; a magyarországi gyógyszeripart tévesen tekintik "extraprofitot termelő" iparágnak.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években megváltoztak a gyógyszergyártókkal, illetve -fejlesztőkkel szembeni elvárások és követelmények. Most már a klinikai eredményességet kérik számon, vagyis nem elég kimutatni, hogy az adott készítmény csökkenti a koleszterinszintet, azt is bizonyítani kell, hogy annak hatására a szívinfarktus előfordulása is csökkent. Ezen felül a készítmény piacra hozatala után is folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy a gyógyszer a hatékonysága tekintetében beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.

Mindemellett a betegségekkel való harcban állandó megújulásra van szükség. Ennek nyomán az elmúlt 30-40 évben megtöbbszöröződött a gyógyszeripar kutatási és fejlesztési (K+F) költsége. Magyarországon ezzel együtt az új innovatív terméket sújtó extraadók és -fizetések mértéke akár a termék árának 50 százalékát is elérheti.

Az IGYE elnöke arról is beszélt, hogy vannak országok, például az Egyesült Államok és Japán, amelyek az innováció nagy részét finanszírozzák, de még Csehországban és Szlovéniában is többet költenek erre. Magyarország viszont e tekintetben "potyautasnak" számít, mivel abban bízva, hogy más országok állják a gyógyszeripari innováció költségeit, amikor a termék Magyarországra is eljut, csak élvezi annak hasznát - tette hozzá. "Jó lenne ha Magyarország felismerné, hogy nem lehet potyautas az innováció árának finanszírozásában" - fogalmazott Leitner György.

Az egyesület elnöke megjegyezte, hogy az új gyógyszerek befogadása még azokban az országokban sem áll meg, ahol nehezebb helyzetben van a gazdaság. Emellett arra is utalt, hogy John Dalli, az Európai Unió egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztosa is felhívta a figyelmet arra: egy gazdasági krízisnél különösen oda kell figyelni a társadalom egészségére, mert ha nem, a krízis könnyen egészségügyi válságba csaphat át.