Az előzetes feliratkozás nemcsak az alaptörvénybe, és az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, hanem az ENSZ alapító okiratába is – jelentette ki Tóth Zoltán választási szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

1944 decemberében, amikor az ENSZ alapító okiratát a nagyhatalmak vezetői aláírták, bekerült a választójog általánosságáról, lehetőségéről és titkosságáról szóló rendelkezés. Szerinte ez is sérülne, ha egy kormánypárti elképzelés szerint a választóknak nyilvántartásba kellene vetetniük magukat, különben nem voksolhatnának.

Minden adminisztratív feltétel vagy akadály tovább csökkenti azok számát, akik majd részt vesznek a 2014-es választáson – véli Tóth Zoltán.

Az új választási törvényt a köztársasági elnök, Áder János dolgozta ki, a parlament december 23-án fogadta el. Csökkentették az országgyűlés létszámát, bevezették az egyfordulós rendszert, átrajzolták a választókerületeket. Ősszel szavaznának az új eljárási szabályokról, köztük a választási regisztrációról.

Ez Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője szerint azokat a választókat preferálná, akik tájékozottak a politika ügyeiben, elkötelezettek, és erőfeszítéseket tesznek azért, hogy eligazodjanak a közügyekben. Mindez egyfajta preferálása a tudatos állampolgároknak.

A Political Capital választási szakértője, László Róbert viszont azt mondja: az ötlet elsősorban politikai célokat szolgál. Önmagában az a cél, hogy a bizonytalan, kiábrándult, apatikus választóktól tart a kormánypárt 2014-ben, politikailag vállalható, de közjogilag semmiképp nem állja meg a helyét.

Általában a jobboldali szavazók elkötelezettebbek, erősebb a pártkötődésük, mint a baloldali szavazóknak. Ebből sokan arra következtetnek, hogy ha bevezetik a regisztrációt, akkor az inkább a jobboldali pártoknak kedvez – érvelt Lánczi Tamás. László Róbert ugyanakkor úgy foglalt állást: jelenleg nem lehet megmondani, hogy nő-e baloldalon a választói aktivitás. Ez nyilván attól függ, hogy látnak-e megfelelő alternatívát maguk előtt – tette hozzá.

Lövétei István a műsorban azt vetette fel: egy kistelepülésen, ahol semmilyen adminisztráció nincs egy „hatáskör nélküli” polgármesteren kívül, sokan ki fognak maradni a szavazásból, mert nem mennek el pusztán a regisztráció miatt a járási székhelyre. Kérdéses az is, hogy lehet-e majd regisztrálni az interneten keresztül, hiszen sokaknak van kódja az államigazgatási ügyekhez – érvelt az alkotmányjogász, aki szerint egy ilyen eljárást úgy kell megcsinálni, hogy mindenki könnyen, tehermentesen regisztrálhasson.

Ezt az akadályoztatást egyébként valamilyen legitim céllal meg kell indokolni. Ilyen lehet az, ha nincs megfelelő választói névjegyzék, mint például Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban. Magyarországon azonban a rendszerváltás óta működik ilyen.

Arra a kérdésre, hogy a választási csalások visszaszorítása lehet-e legitim cél, a szakember azt válaszolta: abban az esetben igen, ha a törvényhozó be tudja bizonyítani, hogy a csalásokat vissza tudja szorítani az előzetes regisztrációval.