Lázár János egyetértett az óvodáztatási támogatás összegének növelésével és azzal, hogy a folyósítását feltételekhez - a gyermek óvodába járásához és a szülők foglalkozásokon való részvételéhez - kössék, és helyeselte azt is, hogy a hátrányos helyzetű családokat az állam utazási kedvezménnyel támogassa azért, hogy a gyermekek eljussanak a korai fejlesztési lehetőségekhez. Ezt úgy indokolta: a társadalom nem magyarázhatja ki, ha nem gondoskodik a gyerekekről, ez megindokolhatatlan, egyben az elmúlt húsz év egyik legnagyobb szégyene.

A frakcióvezető a harmadik javaslattal - egy új, feltételekhez kötött, rászorultsági alapú segély bevezetésével - kapcsolatban viszont azt mondta: kétséges, hogy a társadalom elfogadná-e, hogy az állam a jelenleginél több pénzt fordítson segélyezésre úgy, hogy a feltételeket liberalizálják. Lázár János kiállt a közmunka mellett, kiemelve, hogy a mintaprogramokban a helyi szempontok is érvényesülnek, és nem csak az a céljuk, hogy a résztvevők tisztán tartsák a települést. Hangsúlyozta: egyes országrészekben a közfoglalkoztatáson kívül nincs más napi munkalehetőség, és belátható időn belül nem is tudnak ilyenek létrejönni.

A Fidesz frakcióvezetője az oktatáspolitikáról szólva hangsúlyozta, hódmezővásárhelyi polgármesterként bizonyította, hogy saját politikai táborában "majdnem egyedül" a kompetenciaalapú oktatás híve, és úgy véli, a köznevelési törvény megteremti erre a lehetőséget. Azt is mondta, ebben a kérdésben igyekszik meggyőzni párttársait. Véleménye szerint a gazdasági válság hatása, hogy ma olyan szociálpolitikai kérdésekről is lehet beszélni, amelyek korábban tabunak számítottak. Ezek közé sorolta a rászorulók egyéni felelősségét, ami nemcsak a Bajnai-alapítvány programjában, hanem a baloldali kormányok utolsó időszakában is megjelent a segélyezési elvek között.

A szegénység többrétegű - folytatta Lázár János -, van, aki kilábalhat belőle, a több generáció óta kilátástalan helyzetű családoknak viszont nincs esélye erre, róluk az államnak kell gondoskodni. Úgy vélte, az elmúlt húsz év egyetlen kormánya sem lehet büszke arra, amit a mélyszegénység felszámolása érdekében tett, a területi különbségek talán még növekedtek is, így Magyarország ma "mintha nem is egy ország lenne". A Fidesz frakcióvezetője egyébként bevezetőjében elnézést kért, amiért nem tudta nyomon követni az egész napos konferenciát, ugyanis - mint mondta - "szükségszerűségből egészen más típusú hírekkel" volt elfoglalva.

Kiss Péter MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter, aki Bajnai Gordon kormányában a társadalompolitikai koordinációért felelt, azt mondta: az Orbán-kormány a táradalom felső rétegeit támogatja, miközben azt sugallja, hogy lejjebb minden rendben halad. Erre a minimálbért hozta példaként, mondván, a kabinet megtévesztően állítja, hogy emelkedett, hiszen csak a bruttó összeg lett több. A politikus úgy fogalmazott, az elmúlt években a szociális ellátórendszer átalakítása mellett a bér- és adópolitikai változások is a szegénység elmélyüléséhez vezettek.

Kiss Péter arra figyelmeztette a kormányoldal politikájának kedvezményezettjeit, nézzenek szembe a szegénység terjedésével, mert annak következményei a jövőben az ő társadalmi helyzetüket is veszélybe sodorhatják. Az MSZP-s politikus - Lázár Jánoshoz és az LMP-s Szél Bernadetthez hasonlóan - támogatta a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése érdekében megfogalmazott alapítványi kezdeményezéseket.

Szél Bernadett ugyanakkor ehhez kapcsolódóan sürgette a védőnői hálózat bővítését, a bölcsődei gondozók és az óvónők fizetésének emelését is. Azt is mondta: a szociális támogatásokat csak olyan feltételekhez szabad kötni, amelyek nem sértik az emberi méltóságot és visszavezetnek a munka világába.

Az LMP-s országgyűlési képviselő problémaként azonosította, hogy a gazdasági válság közepette leépült a szociális szektor. Véleménye szerint a segélyek összege alacsony, az állam keveset költ a munkanélküliekre, ellátásukat pedig három hónapra szűkítette, noha az állástalanok átlagosan másfél évig nem találnak munkát. A közmunkaprogramokról szólva kifejtette, elkerülhetetlenek ott, ahol nincs más foglalkoztató, csak az önkormányzat, de elfogadhatatlannak tartotta, hogy az állam másodlagos munkaerőpiacot építsen ki ahelyett, hogy beruházások ösztönzésével próbálja visszavezetni az embereket a munka világába.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta: nem tartja tabukérdésnek, hogy feltételhez kössék a szociális támogatásokat. Szerinte, mivel az idősebb generációknak nagyon nehéz alternatívákat kínálni, a szociálpolitikának elsősorban a mélyszegénységben élők fiataloknak, gyermekeknek kell jövőképet kínálnia. A politikus kiemelte a "női szegénység" jelenségét, mondván, hogy azzal nem foglalkozik eleget a politika, holott fontos lenne például a gyermeküket egyedül nevelő anyák támogatása.
Jobbikos politikust nem hívtak a pódiumbeszélgetésre.

Bajnai: átlátható, hatékony és méltányos szociálpolitika kell

Bajnai Gordon szerint hatékony, átlátható, de szolidáris és méltányos támogatásokra van szükség a szociálpolitikában. A volt miniszterelnök az általa létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány nemzetközi konferenciáját lezárva csütörtökön Budapesten elmondta: noha ez a közbizalom alapja a társadalompolitikában, Magyarországon e szempontok egyre kevésbé érvényesülnek. Véleménye szerint a hatékonyság és az átláthatóság érvényre juttatása a támogatáspolitikában az elmúlt két évtizedben szinte egyáltalán nem sikerült, mígnem az elmúlt két évben a szolidaritás elve is megkérdőjeleződött.

A rendezvényen - ahol az alapítványnak a segélyezési rendszer átalakítására és a mélyszegénység csökkentésére irányuló javaslatait vitatták meg szakértők, politikusok - Bajnai Gordon hangsúlyozta: nem lehet az összes szociális támogatást feltételekhez, együttműködéshez kötni, mindig lesznek, akik az állam támogatására szorulnak, és egy jóravaló társadalomnak "kutyakötelessége gondoskodni róluk". Két dolog azonban elvárható a támogatottaktól: hogy éljenek a nekik felkínált lehetőségekkel, és mindent tegyenek meg azért, hogy legalább gyermekeikre ne örökítsék át nehéz sorsukat - jelentette ki. Beszélt arról is, hogy a válság először nem a szegényeket, hanem az elmúlt évtizedekben megkapaszkodó, az olcsó hitelek előnyeit is élvező alsó középosztályt "ütötte meg", a megszorítások 2006 óta egymást követő hullámai azonban a társadalom legszegényebb rétegeit is elérték.

A volt kormányfő, aki 2009 áprilisa és 2010 májusa között vezette a szocialista kormányt, kifejtette: rengeteg potenciális vesztese van a jelenlegi társadalmi folyamatoknak, változtatás nélkül pedig tömegek lecsúszásától kell tartani. A jó kormányzás egyik kulcsfeladata ezért szerinte a veszélyben lévő alsó középosztály helyzetének stabilizálása azért, hogy ne csússzanak le, és a szegénység "még elviselhető" szinten maradjon. Ezt azzal is indokolta, hogy a forradalmakat nem a szegények, hanem a csalódottak csinálják.

Bajnai Gordon kiemelte, hogy a szegénység leküzdését az a két szélsőséges közvélekedés hátráltatja, amely pusztán áldozatként tekint a szegényekre, illetve amely bűnösnek, érdemtelennek tartja őket. Hozzátette, az utóbbi álláspontot vallókon túl megjelentek azok a "politikai hullarablók" is, akik rasszizmusba csomagolják a szegényekről alkotott véleményüket, és így próbálnak népszerűséget szerezni. Mint mondta, először tőlük kell elhatárolódni, és csak ezután lehet hidat verni az említett két nézőpont részigazságai között. A politikus ezzel összefüggésben azt javasolta, meg kell vizsgálni, élete mely pontján válik valaki áldozatból érdemtelenné, meddig tart a szülők felelőssége és hol kezdődik az állam vagy az egyén hibája.

Azt is mondta: számolni kell azzal, hogy akiket a lecsúszás veszélye fenyeget, ellenségesen viszonyulnak azokhoz, akiket az állam a szolidaritás elve alapján támogat. De véleménye szerint aki a szívével nem látja be, annak az "eszével vagy a zsebével" kell belátnia, hogy ha nem történik fordulat, nem dolgoznak többen, Magyarország működése középtávon fenntarthatatlanná válik, mert nem lesz, aki elegendő adót és nyugdíjjárulékot fizessen.

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt pártoktól független szellemi műhelyként Bajnai Gordon hozta létre a kormányfői székből való távozása után azzal a céllal, hogy szakpolitikai javaslatokkal javítsák a mindenkori kormányzat munkáját. Az alapítvány évente egy-két átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot készít, ezek közül az elsőt egy hete hozták nyilvánosságra, ennek megvitatásáról szólt a mostani konferencia. A kuratórium elnöke Schmidt-Hegedüs Dóra, aki Bajnai Gordon miniszterelnöki kabinetfőnöke volt, a felügyelőbizottság elnöke pedig Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.