Magyar tanulmány: a nukleáris energia felhasználásának kockázata nem indokolja az iránta táplált félelmet

kategória: Hazai
2012 március 13, kedd - 13:54 | szerző: mti Email tartalom Nyomtatás tartalom pdf file létrehozása tartalom
Címkék: nukleáris energia, címkefelhő
Szóljon hozzá!
Mindig pozitívan a Facebook-on is
A nukleáris energiatermelés objektív kockázata nem indokolja azt a félelmet, amely a technológiát övezi - vélekedett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója és munkatársa a Japánt érő természeti csapás okozta nukleáris baleset egyéves évfordulójára készített tanulmányában.

Aszódi Attila egyetemi tanár és Boros Ildikó tanársegéd aláhúzta, hogy a fukusimai nukleáris baleset hatása messze elmarad a csernobili reaktor 1986-os katasztrófájáétól.

Megállapításuk szerint annak ellenére, hogy mind a fukusimai, mind a csernobili tragédia ugyanolyan, hetes - azaz legmagasabb - besorolást kapott a nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES), sok eltérés van a két katasztrófa között. A csernobili baleset közvetlen oka a rossz reaktorfizikai tervezés volt, amit rontottak az erőmű bizonyos műszaki megoldásai is. Fukusimában rendkívüli méretű külső természeti esemény okozta a tragédiát, amelynek lezajlását nem megfelelő tervezésű műszaki eszközök súlyosbították. Az ukrajnai katasztrófában az elhárítás során elszenvedett roppant magas többletdózis mintegy 50 haláleset okozott, és - statisztikai alapon becsülve - a lakosság körében hat-nyolcezer, a balesethez köthető rákos megbetegedés várható.

Fukusimában, ahol - alapvetően a szigetelő és védő burkolatoknak, a konténmenteknek köszönhetően - a csernobili kibocsátás tizede-ötöde kerülhetett a környezetbe, korlátozottabb egészségügyi hatásokra számítanak, és a jelen ismeretek alapján a lakosság egészségügyi károsodása nem várható. Ennek magyarázata a japán hatóságok gyors döntése a kitelepítésről, annak hatékony végrehajtása, az élelmiszerek és a csapvíz fogyasztásának korlátozása, illetve az a tény, hogy a hatóságok balesetelhárítási terv alapján dolgozhattak. A szigetországban nem került ki a környezetbe számottevő mennyiségű üzemanyag-fragmentum, míg Csernobilban a besugárzott üzemanyag mintegy 3,5 százaléka jutott a környezetbe.

Aszódi Attila és Boros Ildikó kitért arra, hogy az adott technológia teljes folyamatát - a bányászattól a hulladékkezelésig - figyelembe véve az olaj- és a szénfelhasználás okozza messze a legtöbb halálesetet. Egymilliárd kilowattórára 35, illetve 25 haláleset jut, míg a nukleáris energiatermelés esetén egy: tehát a nukleáris energia kockázata elmarad a többi energiahordozóétól, mégis félelem övezi. "Ugyanilyen furcsa, hogy míg a fukusimai balesetet előidéző cunami húszezer áldozata fölött néhány nap alatt átsiklott a világsajtó, a Fukusimában történtek hónapokon át uralták a médiát. Az objektív kockázat teljesen szétválik a társadalom, valamint az egyének szubjektív félelemérzetétől" - érveltek a szakemberek.

Arra a kérdésre, hogy mindennek tükrében van-e jövője az atomenergetikának, azt válaszolták, hogy jelen pillanatban ez nehezen megbecsülhető. Utaltak arra, hogy Németország vezető politikusai a baleset után szinte azonnal jelezték: 2022-ig végleg feladják a nukleáris erőművek alkalmazását, és nemrégiben hasonlóan döntött a svájci parlament is: ott 2034-ig tervezik az ország öt nukleáris termelőegységeinek bezárását, amelyek jelenleg a villamos energia 40 százalékát adják. Japán egy újonnan felállított parlamenti bizottság vizsgálja az atomerőművek feladásának lehetőségét. Számos más ország - köztük Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, az Egyesült Államok, Csehország, Finnország - azonban kiállt a nukleáris erőművek további alkalmazása mellett, azzal érvelve, hogy az általuk okozott többletkockázat még mindig kisebb, mint az a kár, amelyet az atomenergia elhagyása előidézhet.

A magyar szakemberek szerint reálisan tekintve jelenleg nem elképzelhető az atomerőművek kiváltása pusztán megújuló energiaforrásokkal, ezért az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis felhasználást, ezzel pedig növekvő szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátást vállalnak. "Miután belátható időn belül nem lehetséges az atomenergia kizárása a villamosenergia-termelésből, egy feladatunk lehet: még tovább növeljük az atomerőművek biztonságát, tanulva a fukusimai tapasztalatokból" - magyarázták, hozzáfűzve: a tanulságok pontos levonása és hasznosítása évekig is eltarthat, de az első lépéseket azonban már megtették. Az Európai Unió elrendelte valamennyi nukleáris blokk célzott biztonsági felülvizsgálatát, és más országok is hasonló - legfeljebb kevésbé központosított - felülvizsgálatot hajtanak végre. Az erőművek biztonságának értékelése mellett a nukleáris biztonságot felügyelő hatóságok és a törvények, szabályzatok felülvizsgálata is várható.

Aszódi Attila és Boros Ildikó a fukusimai baleset közvetlen tanulságának nevezte, hogy a kis valószínűségű események előfordulását egyszerre több blokkon is feltételezni kell, és a szükséges balesetkezelési eljárásokat erre a forgatókönyvre kell méretezni. Mint leszögezték, a biztonsági felülvizsgálatok egy sor intézkedést és műszaki beavatkozást generálnak, amelyek eredménye - hasonlóan az 1979-es amerikai Three Mile Island-i és az 1986-os csernobili balesetek utóéletéhez - várhatóan a nukleáris biztonság további fokozása és a még biztonságosabb reaktortípusok elterjedése lesz.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

Szijjártó: Magyarország és Szerbia érdeke is, hogy megépüljön a Déli Áramlat
Ezzel a két ország hozzájárulhat Közép-Európa energiabiztonságának jelentős növeléséhez - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.
péntek 15:23
Átalakítja a rászorulók támogatási rendszerét a kormány
Az ígéretek szerint az eddiginél igazságosabb és átláthatóbb lesz az új rendszer, és a támogatások szétosztásában az eddiginél nagyobb szerepe lesz az önkormányzatoknak. Az a cél, hogy mindenki kapjon segítséget, aki valóban rászorul, de olyanok ne, akik csak visszaélnek a lehetőségekkel.
péntek 15:14
50 éves Budapest egykori büszkesége
A főváros büszkesége volt átadásakor a második Erzsébet híd, amely ma ötvenéves. Elődje sokáig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt, a második világháborúban pusztult el.
péntek 14:57
Összeült a MÁÉRT
A szakképzés éve lesz 2015 a Kárpát-medencében – jelentette be a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén a Parlamentben. Orbán Viktor közölte: a szakmunkás-képzésben részt vevő fiatalok számára kárpát-medencei ösztöndíj-programot indítanak. A kormányfő az ukrán válságról azt mondta: Magyarország kiáll keleti szomszédja szuverenitása és területi egysége mellett, teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, de kiáll saját nemzeti érdekei, a béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi lehetőségek mellett is.
péntek 14:22
Földi László: Titkosszolgálati offenzíva Magyarország ellen
Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója, Földi László a kitiltási ügy kapcsán úgy véli, a magyar kormány nem igazán volt tájékozott arról, hogy nem csak néhány ember ügyéről van szó, hanem titkosszolgálati offenzíváról is.
péntek 13:59
Szijjártó a szerb elnökkel tárgyalt
A magyar tárcavezető kétnapos belgrádi látogatását a szerb köztársasági elnökkel való találkozóval kezdte, a két ország gazdasági együttműködése volt terítéken. Szó volt a a Déli Áramlatról és a Budapest-Belgrád vasútvonalról is.
péntek 13:49