A Magyar Közlönyben júliusban jelent meg az egyes állatvédelmi kormányrendeleteket módosító jogszabály. Ez kimondja, hogy tilos kistestű ebet tíz, közepes testűt tizenöt, nagytestű kutyát húsz négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani. Továbbá tilos kistestű kutyát négy, közepes testűt hat, nagytestű kutyát nyolc méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötni. A rendelet értelmében tilos gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, és gerinces állat kifejlett egyedét harminc liternél kisebb űrtartalmú térben tartani.

Rendelkeztek arról is: a kutya-, a macska- és a görénykölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal kell tartani, a hím sziámi harcos halakat pedig úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve a tükörképüket ne láthassák. A rendelet kimondja, hogy a kutyák farkát csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani. A jövő év január elsejétől négy hónaposnál idősebb kutyát csak transzponderrel - azaz csippel - megjelölve lehet tartani.

Az állatvédelmi bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően felszorozzák. Büntetés kiszabásánál a legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott; az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette. Ez esetben a bírság összege százötvenezer forint. Ha például valaki az állatot "természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktatta", akkor nyolcszoros szorzót kell alkalmazni, vagyis a büntetés 120 ezer forint. 

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló rendelet módosításával a kutyákat a méretük szerint kategorizálták: e szerint kistestű eb az, amelynek a testtömege nem haladja meg a húsz kilogrammot, közepes testűnek számít a húsz-negyven kilogrammos, nagytestűnek pedig a negyven kilogrammnál nagyobb testtömegű eb.

Ugyancsak százötvenezer forintra kell büntetni azt, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatviadalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, arra fogadást szervezett, azon közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott. Ha több tényállás együtt áll fenn, akkor a büntetések összeadódnak, így szélsőséges esetben akár több százezer forintos bírságot is ki lehet majd szabni.


2013-tól chip lesz a kutyákon

Az európai uniónak megfelelő, felelős állattartási szemléletmeghonosítását segíti elő az a kormányrendelet, amely több állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályt is módosít. Az új szabályok alkalmazásával – egyebek között - átláthatóbb lesz a hazai eb állomány, és csökkenhet a kóbor kutyák száma.

Az európai gyakorlathoz igazítják az állatvédelmi bírság összegét, amely mára elveszítette a visszatartó erejét. Vonatkoznak mindezek a gyakran embertelen körülmények között tartott állatokra éppúgy, mint az országhatárokon állatokat át szállító magánszemélyekre és vállalkozásokra. 2013-tól minden kutyát kötelező lesz chippel (transponderrel) ellátni. Az ebek adatait országos adatbázis tartja nyilván.

A jelenleg egyedi azonosítóval nem rendelkező kutyák megjelölésére közel fél év áll még rendelkezésre. A jelölésért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állattartótól, amely magában foglalja a chip-, a beültetés és az adatbázisba történő regisztráció díját is. Szigorodnak továbbá az állattartás szabályai, tilos a fül kurtítása és 2016-tól tilos a kutyát tartósan láncra verni. A farok kurtítása csak a kutya 7 hónapos koráig végezhető el büntetlenül.

A közbiztonság romlásával vidéken is a hagyományos magyar házőrzőkkel szemben egyre több a nagytestű, őrző-védő fajta körbe sorolható eb. A szabályozottság hiánya pedig igen jelentős károkat, és napi konfliktusokat okoz. Az állatásért felelős tulajdonos, azaz adott esetben a kárért felelős személy azonosítása – elvileg – a chip segítségével egyértelműsíthető, de a lakott területen belül és kívül számon kérhető tartási, kezelési előírásokra is múlhatatlan szükség van. A pórázt sosem látott, külterületeken, falvakban, tanyákon tartott kutyák láncon való megkötésének pedig egyelőre nincs hatékony és bevált alternatívája.

A már említett természet- és vadvédelemi szempontok és jelentős anyagi károk mellett, a felelőtlennek minősíthető hagyományos ebtartás az emberek testi épségét és számos esetben pedig még az életét is veszélyezteti. Az évente mintegy 5000 bejelentett és regisztrált kutyatámadásból 15-20 százalék végződik súlyos, maradandó testi károsodással, vagy halállal. Különösen veszélyeztetettek a védekezésre képtelen gyerekek, időskorúak, és mozgás korlátozottak.

A támadó, illetőleg károkozó kutyák azonosítási lehetősége, oltottságának ellenőrzési lehetősége természetesen üdvözölhető, de az többnyire már csak egy-egy bekövetkezett, befejezett esemény után állapítható meg, amikor már baj a megtörtént. A szigorúan betartandó tartási és egyéb szabályok előírása, betartásuknak az ellenőrzése és megkövetelése, majd a számonkérés, azonban a megelőzést szolgálná. Tehát nem csak az „EU-megfelelés” a fontos, hanem a szabályozáshoz érdemes volna megkérdezni a hozzáértőket is.