A napirend előtti felszólalások és a szokásos interpellációs időszak után a parlament az államfő észrevételeinek figyelembevételével fogadhatja el újra a járások kialakításáról, valamint a több száz jogszabály deregulációjáról szóló törvényeket, miután ezeket a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte. Áder János ezúttal - a másfél hónappal ezelőtti beiktatása óta negyedik, illetve ötödik alkalommal - is formai hibákat talált az elfogadott jogszabályokban, illetve házszabálysértőnek ítélte a parlament eljárását.

Hétfőn lesz a zárószavazás az új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntetőkódexről, amely 2013. július 1-jén léphet hatályba. Az egységes javaslat a kormány által korábban kezdeményezettnél szélesebben határozza meg a jogos védelem lehetőségét, így a lakásba vagy a kertbe éjjel, fegyveresen vagy csoportosan történő behatolás elhárításakor nemcsak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye.

Újdonság, hogy az emberölést, a halált vagy életveszélyt okozó testi sértést, a rablást, illetve a kifosztást elkövetőket már a tizenkettedik évük betöltésétől kezdődően büntethetik. További szigorítás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél az eddigi húsz helyett legkorábban huszonöt év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ez kellő visszatartó erőt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.

Várhatóan napirendre kerül hétfőn a jegybanktörvény módosítása is. Ennek elfogadása a feltétele annak, hogy a kormány hiteltárgyalásokat kezdhessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval. Nem ez az első jegybanktörvény-módosítás a Ház előtt, a kormány az általa kezdeményezett előző változatot azonban a múlt héten visszavonta és helyette újat nyújtott be. Eszerint változnak a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok, a tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vehet részt a testület ülésein.

A parlamentnek csütörtökön beterjesztett indítványról a Magyar Nemzeti Bank azt közölte: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták. A kabinet célja, hogy az Országgyűlés már július 2-án szavazzon az előterjesztésről, ezért a házszabálytól eltérést kezdeményezett. Ehhez négyötödös többség kell, amelynek megléte esetén a képviselők hétfőn összevont általános és a részletes vitát folytathatnak le úgy, hogy a frakciók egyenként harminc percben fejthetik ki álláspontjukat. Ha az ellenzék ezt nem szavazza meg, a részletes vitát - sürgős tárgyalással - kedd este tarthatják.

Ugyancsak hétfőn szavaznak a kölcsönzött kulturális javak különleges védelmét szolgáló előterjesztésről és a vízi közlekedésről szóló törvény módosításáról is. Kedden a többi között az elektronikus hírközlést érintő törvények megváltoztatásáról és három oktatási tárgyú javaslatról - a köznevelési és a felsőoktatási törvény, illetve a tankönyvpiaci rend módosításáról - vitatkoznak a képviselők. 

A jövő heti napirendet a 2013-as költségvetés általános vitája uralja: szerdán, csütörtökön és pénteken összesen harminc órát szán erre a parlament, az időkeretet ezúttal is egyenlő arányban osztották fel a kormányoldal és az ellenzék között. Szerdán először a miniszteri expozé hangzik el, majd az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása és a szakbizottsági vélemények ismertetése következik. Ezután a pártok vezérszónokai mondják el álláspontjukat. A vita szerdán és csütörtökön előreláthatóan estig, pénteken délután háromig tarthat. Orbán Viktor miniszterelnök május elején kérte a kormánypárti a frakciószövetséget, hogy rendhagyóan még a nyári szünet fogadja el az Országgyűlés a büdzsé sarokszámait.

A kormány múlt pénteken nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot, amely GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számol. A kiadási főösszeg 15.476,9 milliárd forint, a bevételi 14.799,7 milliárd. A kabinet 1,6 százalékos GDP-növekedésre számít, és arra, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken. Az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.