Borsik János az MTI-nek azt mondta: úgy látják, hogy az előkészítő eljárás, és maga a törvény sem felel meg mindenben a hazai elvárásoknak, a munkavállalók érdekeinek és az európai normáknak.

Kifejtette: konkrétan a műszakpótlék eltörlése, a bérpótlékok alapbéresítése, az átlagkereset átalakítása távolléti díjra sok-sok pénzt vesz ki a munkavállalók zsebéből. Mindemellett módosítani kell a kollektív szerződéseket és a munkaszerződéseket is, hiszen az új törvénnyel nem ütközhetnek ezek a megállapodások. Ahol pedig a kollektívszerződés-kötési jogosultság nincs meg a törvény hatályba lépése után, ott január elsejével meg is szűnhetnek néhány esetben a kollektív szerződések. "Összességében elégedetlenek vagyunk az új munka törvénykönyvével a munkavállalóknak okozott súlyos hátrányok miatt" - összegezett Borsik János.

A szakszervezeti vezető szerint a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett be a parlament elé, amely csökkenti a kereseteket, a különféle pótlékok megvonásával, illetve alapbéresítésével növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, mert bevallottan is egyre nagyobb teret akar adni a kétoldalú megállapodásoknak a munkaszerződések esetében. Emellett a kormány legyöngítette a munkaügyi ellenőrzést, amelynek pontosan az volna a szerepe, hogy kontrollálja a munkáltatók viselkedését a munkavállalókkal szemben, és a minimálisra szorítsa a törvénysértő munkáltatói intézkedéseket - hangsúlyozta az elnök.

Borsik János szerint összességében a polgári jog "betörése" a munka világába rendkívül sértő és hátrányos, hiszen nem két egyenrangú fél alkuszik majd a munkaszerződésről, hanem a munkáltatók érvényesítik a gazdasági erőfölényüket, amelyhez még az új munka törvénykönyve is segítséget nyújt. A munkavállalói érdekképviseletek működési feltételeit pedig szándékosan lerontja a kormány - vélekedett. A munka törvénykönyvéről szóló előzetes tárgyalásokból hiányzott a háromoldalú egyeztetés, "zárt és titkos" megbeszéléseket folytattak a meghívottakkal - mondta az ASZSZ elnöke.