Orbán a Gazprommal tárgyal a Déli Áramlat gázvezetékről

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával tárgyalt a Dél Áramlat gázvezeték-projekt helyzetéről.

A Gazprom közleményéből derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Alekszej Miller, a Gazprom orosz vállalat vezérigazgatója a Déli áramlat gázvezetékről tárgyalt kedden. Az orosz cég közleménye szerint Alekszej Miller és Orbán Viktor is hangsúlyozta, hogy “rendkívül időszerű és fontos” a Déli áramlat elkészítése. Orbán a Fidesz elnökeként korábban kritizálta a beruházást.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával tárgyalt – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A közlemény szerint a találkozón a tárgyalópartnerek áttekintették az orosz-magyar energetikai együttműködés aktuális kérdéseit.

A Gazprom internetes oldalán számolt be a magyar miniszterelnök és Alekszej Miller budapesti találkozójáról. E szerint a megbeszélés résztvevői áttekintették, hogyan halad a Déli áramlat gázvezeték tervének megvalósítása. Külön hangsúlyozták, hogy a projekt megvalósítása az ütemtervnek megfelelően folyik. Megvitatták a beruházás országos jelentőségűvé emelésének kérdését. Alekszej Miller és Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy rendkívül időszerű és fontos a Déli áramlat elkészítése, ami megfelel mindkét ország és az egész európai régió stratégiai érdekeinek – áll a Gazprom közleményében.

Orbán Viktor a Fidesz elnökeként 2007-ben még azt mondta egy interjúban: “nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni”. Akkor úgy fogalmazott: Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy visszasorolják az orosz érdekszférába. “Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet” – mondta akkor Orbán Viktor.

2008-ban a Fidesz rendkívüli parlamenti ülést akart, amikor Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő megegyezett a Déli áramlat megépítéséről. A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint viszont Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. A kormányváltás után aztán a Fidesz megerősítette, hogy elkötelezett a Déli áramlat mellett.

Jelen helyzet

Számos kül- és belpolitikai, de legalább annyi gazdasági oka lehet annak, hogy az orosz elnökválasztás óta eltelt másfél hónapban szembetűnően megsokasodtak és rendkívül intenzívvé váltak a hazánkat is érintő földgázvezeték megvalósítását sürgető moszkvai kezdeményezések. Ezek részét alkotta Alekszej Miller Gazprom elnök és Orbán Viktor miniszterelnök kedden folytatott budapesti tárgyalása, amelyről csupán utólag informálták a sajtót.

A folyamatos alkudozás közepette az orosz sajtó hetek óta találgatja, kit nevez ki a Gazprom legfontosabb ügyeiben személyesen döntő Vlagyimir Putyin a Déli Áramlat megépítésére létrehozott társaság élére. Április első napjaiban a Kommerszant és a Vedomosztyi című moszkvai szaklapok kész tényként közölték, hogy az Északi Áramlatnál hasonló szerepet kapott Matthias Warnig, a jelenlegi orosz miniszterelnöknek egykor a KGB—Stasi együttműködés jegyében megismert jó barátja a befutó. Végtére is kivételes munkabírású emberről van szó: Warnig a North Stream munkálatai mellett az orosz állami kőolaj szállító gigacég, a Transznyefty igazgatótanácsának elnöke, a szintén orosz és ugyancsak állami kontroll alatt álló Külkereskedelmi Bank (VTB) felügyelőbizottsági tagja, továbbá a Rosznyefty és a Putyin legszűkebb baráti köréhez tartozó Jurij Kovalcsuk kezében lévő Rosszija bank igazgatótanácsát is erősíti.

Alig egy nappal később híre ment, hogy a Déli Áramlat létrehozását mégsem ő, hanem Henning Voschereau fogja irányítani. Vele Putyin akkor került szoros üzleti és baráti kapcsolatba, amikor a szentpétervári (leningrádi) önkormányzatban egyebek mellett a város külkereskedelmi akcióit irányító főpolgármester helyettesként folyamatosan együttműködött Voschereau-val, Hamburg városának akkori polgármesterével.

A Déli Áramlat tehát teljes sebességre váltott. Kérdés, hogy a diverzifikálás nyilvánvaló hiányában növelheti-e hazánk energiabiztonságát. Nem tudjuk, mit szól majd egy esetleges magyar részvételhez az Déli Áramlatot minden eszközzel akadályozni igyekvő Brüsszel, és hogy fog ez a projekt egyáltalán megfelelni az Európai Unió – éppen a geopolitikai térnyerés kétségtelen veszélyét hordozó orosz gazdasági expanzió megfékezésére — egy éve életbe lépett harmadik energetikai csomagjának, amely kizárja, hogy a kőolaj és a földgáz kitermelője egyben szállító és értékesítő is legyen.

A Déli Áramlat

A Déli Áramlat (oroszul Южный Поток, bolgárul Южен поток, horvátul Južni tok, szerbül Jужни ток/Južni tok) tervezett csővezeték, amely a Fekete-tenger alatt szállítana orosz földgázt Bulgárián keresztül Délkelet-Európába. Az Európai Unió Nabucco projektjének versenytársa.

A projektet 2007. június 23-án jelentették be, amikor az olasz energiacég Eni vezérigazgatója, Paolo Scaroni és az orosz energiacég Gazprom alelnöke, Alekszander Medvegyev egyetértési nyilatkozatot írtak alá a Déli Áramlat megépítéséről. 2007. november 22-én a Gazprom és az Eni Moszkvában megállapodást írt alá egy közös projektcég létrehozásáról a projekt üzleti és technikai megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésére. 2008. január 18-án a Gazprom és az Eni Svájcban bejegyeztette a South Stream AG vegyesvállalatot, amelyet egyenlő arányban birtokoltak.

Bulgária részvételéről 2008. január 18-án írt alá megállapodást Bulgáriával a Gazprom. Megegyeztek, hogy a vezeték bulgáriai szakaszának megépítésére egyenlő arányban birtokolt vállalatot hoznak létre. A bolgár parlament 2008. július 25-én jóváhagyta a megállapodást.

Oroszország és Szerbia közt az első megállapodást még a projekt bejelentése előtt írták alá. 2006. december 20-án a Gazprom és a szerb állami tulajdonú Srbijagas megállapodtak, hogy tanulmányozzák egy Bulgáriából Szerbiába tartó gázvezeték megépítésének lehetőségét. 2008. január 25-én Oroszország és Szerbia megállapodást írt alá arról, hogy a Déli Áramlat északi vonala Szerbián halad majd keresztül és február 25-én arról, hogy vegyesvállalatot hoznak létre a szerbiai szakasz és egy nagy gáztároló megépítésére Szőllősudvarnok (Banatszki Dvor) közelében.

Ugyanezen a napon Oroszország és Magyarország is megállapodást írt alá vegyesvállalat létrehozásáról egy magyar vezetékszakasz megépítésére és működtetésére. 2008. április 29-én Oroszország és Görögország írt alá kormányközi egyezményt a görög szakasz megépítésében és működtetésében való együttműködésről.

A Déli Áramlat 900 kilométeres tenger alatti szakasza az orosz fekete-tenger-parti Beregovaja kompresszorállomástól indulna és innen a bulgáriai Várnába futna. A vezeték keresztülhaladna az ukrán és a román kontinentális talapzaton. Az ENSZ tengeri törvény konvenciója szerint az ilyen csővezetékek lefektetéséhez szükséges a parti államok hozzájárulása. Ezt a szakaszt a South Stream AG, a Gazprom és az Eni vegyesvállalata építené és működtetné.

Várnából a délnyugati ág Görögországon és a Jón-tengeren keresztül Dél-Olaszországba tartana. Görögország javasolta, hogy ez a vezeték földgázzal láthatná el a tervezett Görögország–Olaszország-gázvezetéket is. Az északnyugati ág Szerbián és Magyarországon keresztül az ausztriai Baumgarten gáztárolóiig futna. Egy másik lehetőség, hogy az északnyugati ág Szlovénian keresztül Észak-Olaszországba tarthatna. Lehetséges, hogy két ág a bosznia-hercegovina Ploče kikötőbe, illetve a horvát Fiumébe fut és ez utóbbi az olasz Triesztben ér véget. Folytak tárgyalások arról is, hogy a Déli Áramlatot bekössek a Wingas haidachi gáztározójába, ami Közép-Európa második legnagyobb tározója.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *