Az Európai Unióban Magyarország körül kialakult viták egyik oka, hogy ma Európa szellemi világában
fölényben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti gondolkodásmódtól és szuverenitástól a
nemzetközi, nemzetek feletti irányba kell haladni, Magyarország jelenlegi vezetésének azonban más
értelmezése van az európai civilizációról és kultúráról - fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök az
Új Ember című katolikus hetilap szombaton megjelent húsvéti számában.

"A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet - Ünnepi beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel
című interjúban a kormányfő elmondta: az uralkodó felfogás szerint a hit, a vallás és a teremtés
rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik, "mi
viszont ezzel ellentétes irányban haladunk: nekünk az európai civilizációról és kultúráról más
értelmezésünk, felfogásunk van".

"A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet" - jegyezte meg.

Orbán Viktor szerint most dől el, van-e esélye egy nemzetnek arra, hogy a saját útját járja.

"Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak
tekintő európai szellemi törekvések hatálya alól, építheti-e jövőjét az azokkal ellentétes értékekre"
- mondta a kormányfő, aki szerint egyre jobban polgárjogot nyernek azok az elméletek, amelyek Európa
működőképességét már csak az Európán kívülről érkezők segítségével gondolják fenntarthatónak.

"Mi ez, ha nem Európa hanyatlása?" - vetette fel Orbán Viktor, aki azonban hozzátette: optimista,
reménykedik a megújulásban.

A miniszterelnök kifejtette: a keresztény Európa gondolatával korábban szinte mindenki egyetértett,
mára azonban vízválasztó lett, "minden európai értékvita mélyén ez a kérdés húzódik meg". Orbán
Viktor szerint akkor sincs ok az elkeseredésre, ha az európai politika színpadán azok a vezetők
kerültek többségbe, akik kevésbé tartják fontosnak a keresztény gyökereket.

"Európa ma szenved, mert elvesztette gyökereit" - jegyezte meg, ám hozzáfűzte: az EU egyik
legfontosabb tulajdonsága, hogy "sohasincs kész, folyamatosan alakul. Ezért az unióban nincs teljesen
elvesztett vagy teljesen megnyert ügy. (...) Amikor például az Európai Parlamentben szólalok fel, és
úgy látom, hogy nem a többség álláspontját képviselem, akkor sem ellenséges közegben érzem magam,
hiszen otthon vagyok."

A Magyarország körüli viták okairól szólva a kormányfő szólt az anyagi érdekekről is, amelyek szerint
a rossz politikát folytató államokat időről időre meghitelezi a pénzügyi világ. "Nyolc év alatt
brutálisan eladósították hazánkat", a hitelezőknek pedig az az érdeke, hogy az ország ne jusson ki az
adósságcsapdából - fogalmazott. "Örülnek, ha nagy kamattal, hosszú időn keresztül, folyamatosan
fizetünk nekik". Most évente 1300 milliárd forint kamatot fizet az ország hitelezőinek, ugyanakkor
2002-ben az első Orbán-kormány végén az államadóság miatti éves kiadás 500 milliárd volt -
emlékeztetett.

A kormányfő leszögezte: az ország legnagyobb problémája az eladósodás. Jelenleg a befizetett személyi
jövedelemadó 90 százaléka külföldre kerül, a korábban felvett hitelek kamatainak törlesztésére.
A viták egy további oka, hogy milyen módszerekkel akar az ország kivergődni az adósságcsapdából -
mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: alulról nyitott középosztályt szeretne, a jövő reménye, hogy munkát tudnak
adni az embereknek. Az idén 200.000 segélyből élő ember kezd majd dolgozni a START munka-programban,
a tervek szerint két éven belül 350.000-re emelkedik a számuk.

"Én a középosztályba való bejutás útjának tisztán tartásán dogozom, hogy a felemelkedés munkával és
erőfeszítéssel elérhető legyen" - nyilatkozta a kormányfő a katolikus hetilapnak adott húsvéti
interjúban.