A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát Orbán Viktor szerint összhangban van a magyar törekvésekkel, amelyek munkahelyteremtő növekedésösztönzésre irányulnak. Arról is beszélt, hogy Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.

Az MTI kérdésére válaszolva a miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját, hogy a magyar gazdaság exportorientáltsága nem kiszolgáltatottságot, hanem lehetőségeket jelent. Szerinte az a nagy kérdés: eléggé rugalmas-e Magyarország gazdaságpolitikai intézményrendszere ahhoz, hogy "áttereljük a magyar exportképességet oda, ahol keletkezik piac". "Nem véletlen, hogy a keleti nyitás politikáját 2010-től fogva folyamatosan hirdetem" - jegyezte meg, és azt állította: "örülnénk annak, ha az Európai Unió, mint piac gyorsabban fejlődne (...), de ha ez nem következik be, akkor sem vagyunk megijedve, mert a világ más piacain gyorsan el tudjuk helyezni a termékeinket."

A magyar miniszterelnök megítélése szerint a csúcstalálkozón az eurózóna megoldást talált arra a kérdésre, hogy miként lehet biztosítani Spanyolország és Olaszország pénzügyi stabilitását abban az időszakban, amikor már meghozták a szükséges reformintézkedéseket, de azok még nem hoznak eredményt, a piac azokat még nem igazolja vissza. Orbán hangsúlyozta: ebben az átmeneti időszakban, ha nincsenek meg a stabilitás garanciái, az érintett országokat immáron szükségtelen megszorításokba lehetne belehajszolni. Úgy vélekedett, hogy a most elhatározott lépések - miszerint a bankok közvetlenül is fordulhatnak az európai pénzügyi mentőmechanizmusokhoz, valamint az érintett államok is könnyített módon juthatnak forrásokhoz - sikerrel kecsegtetnek.

A miniszterelnök a kohéziós politikával kapcsolatban azt mondta, hogy az "az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus". Kiemelte, hogy a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatások módszerével már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, azért szerinte azt nem szabad gyengíteni. Ezt a magyar álláspontot sikerült is tükröztetni a tanácskozás záródokumentumában - közölte, de megjegyezte, hogy a részletek megvitatása még hátra van.

Elmondta, hogy ez év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, amelynek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénz lesz kohéziós célokra. Utalt ugyanakkor arra, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott eredeti tervezet Magyarország számára nem felel meg, mert annak alapján a következő középtávú időszakban jóval kevesebb kohéziós forráshoz jutna, miközben az ország fejlettsége továbbra is számottevő mértékben elmarad az EU-átlagtól.

Orbán Viktor közölte: Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át.

Orbán Viktor: a kormányzó koalíción belül eltérően ítélik meg az EU jövőjét

A kormányzó koalíción belül eltérő vélemények vannak az Európai Unió jövőjét illetően - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben újságíróknak.

A kétnapos EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján a kormányfőnek feltett kérdések egyike arról szólt, vajon véletlennek vagy tudatosságnak tulajdonítható, hogy miközben ő az egyik minapi nyilatkozatában az "európai birodalom" és a "nemzetek Európája" koncepcióját állította szembe egymással, Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy minél mélyebb az uniós integráció, annál jobb lesz a tagállamoknak. Orbán Viktor válasza szerint nem taktikáról van szó.  "Ha a kormányzó koalíción belül az Európai Unió jövőjét illetően különböző vélemények hangzanak el, az azért van, mert különböznek a vélemények" - szögezte le.  "Ez egy nagy párt, nagy hajó, nagy fedélzet, számos legénység. És valóban, fontos európai kérdésekben különböző dolgokat gondolunk" - mondta a miniszterelnök.

Hozzátette azonban: ő mindenkit arra emlékeztet, "nem azért vagyunk egy párton belül, mert ugyanazt gondoljuk az EU jövőjéről, hanem azért, mert ugyanazt gondoljuk Magyarország jövőjéről". Ehhez képest "fontos, de csak másodlagos" kérdésnek nevezte az EU jövőjét. Szerinte ez "az egységet sosem veszélyezteti, a véleménykülönbséget pedig érdemes vállalni".

Orbán: visszautasítunk bizottsági ajánlásokat

Nem áll módunkban elfogadni a bizottság ajánlásai közül néhányat; abban nem alkuszik a magyar kormány, hogy a jövedelmekről a fogyasztásra és a forgalomra rakódjanak inkább adóterhek - mondta az uniós csúcstalálkozó utáni tájékoztatón Orbán Viktor az Index szerint.

Magyarország kérésére az országspecifikus ajánlásokat csak "általánosságban" erősítette meg a tanács, nem pedig szimplán "megerősítette" - írja az Index. Ez azért fontos különbség, mert a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a bizottság adózással kapcsolatos szabályait ne vegye figyelembe. Továbbá a rezsiköltségek árszabályozásához is ragaszkodik a magyar kormány és a plázastophoz is. Ezeket az Európai Bizottság korábban kritizálta országspecifikus ajánlásaiban (lásd lenti táblázat).

Komoly kérdés még, hogy a közös bankfelügyelet csak az eurózónára vagy az egész EU-ra vonatkozzon. Ugyanis a mostani alapszerződés alapján ezt csak teljes, 27-es körben lehet megcsinálni (legfeljebb kivételt lehet kérni). Orbán szerint ebben higgadtan kell majd dönteni, a következő fél évben a bankárokkal, a PSZÁF-fel, a kormányzattal és a befektetőkkel is tárgyalni kell. Szabad kezünk van: csatlakozni, vétózni és kimaradni is lehet.

A következő hétéves (2014-2020) EU-költségvetésben ragaszkodik Magyarország a kohéziós alapok fenntartásához. Ebben az ügyben a csehek, a lengyelek és a szlovákok is velünk vannak - mondta Orbán. A vita egész ősszel folytatódhat. Az egyetlen növekedésre biztosan alkalmas eszköz a kohéziós politika, és ezt sikerült belevenni a tanácsi végkövetkeztetések közé - mondta Orbán Viktor.

Az MTI szerint Orbán úgy fogalmazott: a kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus. A kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatásokkal már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, azért szerinte azt nem szabad gyengíteni.