Reagálások az EU-s pénzek megvonására

kategória: Hazai
2012 február 22, szerda - 14:52 | szerző: mti
Címkék: európai bizottság, túlzott deficit eljárás, eu-s pénzek, kohéziós pénz, címkefelhő
Hozzászólás: 1
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Pártok és személyek reakcióit közöljük.

A kormány szerint jogilag vitatható az Európai Bizottság javaslata

A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót".

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő így reagált az MTI-hez eljuttatott közös közleményében arra, hogy az Európai Bizottság azt javasolja: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

A magyar kormány álláspontja szerint azonban - mint az a két szóvivő szerdai közleményében olvasható - a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen "a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot".

Szijjártó Péter és Giró-Szász András azt írta: a kormány megalapozatlannak és méltánytalannak tartja a Magyarországnak szánt kohéziós kötelezettségvállalások 2013-tól történő részleges felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslatot. Álláspontjuk szerint érthetetlen, hogy a bizottság "miért hagyta figyelmen kívül a tényeket", így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya - az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először - 3 százalék alatt volt 2011-ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban.

Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, így az szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót - jegyzik meg, úgy összegezve, hogy a kormány minden, a vonatkozó EU-s elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott, s természetesen továbbra is kész a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel.

Andor László egyetért az EB döntésével

Az uniós biztos egy szerdai budapesti nyugdíjkonferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy méltányos, arányos, igazságos-e a döntés, ahogy azt korábban várta, igennel felelt. Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Andor László kiszámíthatónak nevezte a szerdai döntés tartalmát. Az álláspontját firtató kérdésre azt válaszolta, akkor ismerteti az abban foglaltakat, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állásfoglalásukat.

A Fidesz furcsállja a magyar EU-biztos távolmaradását az Európai Bizottság üléséről

A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület - közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerdán az MTI-vel.

A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán. "Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett" - hangsúlyozza Selmeczi Gabriella, aki úgy értékeli: ha Andor Lászlónak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni az Európai Bizottság ülésén, ahol Magyarországról döntenek, akkor azt kell mondani, hogy méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára.

Jobbik: ez Magyarország durva megalázása

A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság szerdai döntése a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetőségéről Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása. Vona Gábor ezt szerdai, budapesti, rendkívüli sajtótájékoztatóján mondta, ahol közölte azt is: szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár a kohéziós támogatások megvonása még nem végleges és visszavonható a döntés, de ehhez olyan "öncsonkításra" lenne szükség, amely hasonló eredménnyel járna. Éppen ezért a Jobbik szerint eljött az ideje, hogy Orbán Viktor összehívja az öt parlamenti párt vezetőit és őszintén tárgyaljanak arról, hogy mi Magyarország helye, szerepe, jövője az Európai Unióban.

A Jobbik szerint ugyanis csak gyarmati, rabszolga szerep juthat Magyarországnak. Vona Gábor hangsúlyozta: a magyar társadalom nem erről az Európai Unióról döntött 2004-ben, ezért pártja továbbra is kitart az ország uniós tagságáról szóló népszavazás szükségessége mellett, mert ennek kapcsán egyértelmű érveket lehetne ütköztetni "parasztvakítás" helyett. A Jobbik elnöke szerint azért is elfogadhatatlan az Európai Bizottság szerdai döntése, mert azután született, hogy a társadalom az elmúlt években jóval ereje felett teljesített az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében.

Az MSZP azt reméli, az unió nem sújtja pénzügyi szankcióval Magyarországot

Az MSZP azt reméli, hogy az Európai Unió nem sújtja pénzügyi szankcióval Magyarországot - mondta Józsa István frakcióvezető-helyettes szerdán sajtótájékoztatón az MTI kérdésére. Kifejtette ugyanakkor: már az unió eddigi történetében példátlan szankció szándéka is súlyos károkat okoz, csökkenti a Magyarország iránti befektetői bizalmat, s ez véleménye szerint az Orbán-kormány eddigi tevékenységének következménye. Hozzátette, bár az országgal szemben 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás, a szocialista kormányok tartották magukat az EU által elfogadott konvergenciaprogramokhoz.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány több olyan intézkedésről is határozott, amelyek a hiánycél biztosításához szükségesek - így a minisztereknek javaslatot kell tenniük például a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának a 2012-eshez viszonyított csökkentésére -, Józsa István elmondta: ezeket durva megszorításoknak tartják és ellenzik. Úgy vélte, "tűzoltó" intézkedésekről van szó, miközben a kormány épp azokra a strukturális átalakításokra nem volt hajlandó eddig, amelyek az ország átszervezéséhez valóban szükségesek. A kohéziós támogatások esetleges felfüggesztésének várható hatásairól közölte: közvetlenül számos fejlesztési beruházás kerülne veszélybe, de ennél is rombolóbb hatása lehet a befektetői bizalomra annak, hogy az unió egy eddig példátlan szankciót hoz Magyarországgal szemben.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jövedelmi adatai szerint tavaly hárommillió embernek csökkent a reálkeresete, vagyis nemcsak a kiskeresetűek, hanem a középosztályhoz tartozók jelentős része is az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer árát fizeti. A szocialista párt véleménye szerint már július 1-jétől vissza kellene térni a progresszív adózáshoz.

LMP: a kormány hibája a zárolási javaslat

Az LMP szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg – mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. A jelek szerint Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor "ennek a gazdaságpolitikai ámokfutásnak a következtében az Európai Unió 150 milliárd forint zárolását (...) javasolja" – közölte a frakcióvezető. Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy a döntésből nyilvánvalóan megszorítások lesznek.

Jávor Benedek kijelentette, hogy mindezzel együtt túlzottnak tartanák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedések alkalmazását és bíznak abban, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán nem kap támogatást a bizottsági javaslat, illetve később már a kormány is elő tud állni egy olyan hiteles programmal, amellyel meg lehet előzni annak életbe lépését. A frakcióvezető szerint a kormány számára eljött az utolsó pillanat, amikor még visszafordulhat, de már nem elegendő, hogy "álságos kettős beszéddel próbálják kikommunikálni" az országot ebből a helyzetből, hanem hiteles, kézzelfogható tettekre van szükség.

A politikus azt mondta, hogy a kormány 2010 óta teljesen elhibázott gazdaságpolitikát folytat és nem hajlandó búcsút mondani a "sokszor megbukott gazdaságpolitikai elképzeléseknek", például az egykulcsos adónak, amelyek lehetetlenné teszik a kiegyensúlyozott költségvetés elkészítését. Szavai szerint a kormány további megszorításokkal válaszol a kialakult helyzetre, megkurtítják a tömegközlekedés támogatását, illetve a gyógyszerkasszát. Nem éri meg tönkretenni ezt a két szolgáltatást, azért cserébe, hogy közben az egykulcsos adóval egyoldalúan támogassák a gazdagokat - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország ellen már 2004 óta túlzottdeficit-eljárás folyik, azt felelte, hogy a probléma valóban nem most keletkezett, de 2010 óta Orbán Viktor van kormányon és az ő felelőssége, hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, amelyik képes Magyarországot a három százalékos hiánycél alatt tartani. Hozzátette, hogy a kormány folytatólagosan nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, mert miközben bejelentették az Európai Bizottság javaslatát, négy másik országgal szemben megszüntették a túlzottdeficit-eljárást. Nem lehet a ciklus végéig visszamutogatni a korábbi kormányokra, mert a döntés oka alapvetően a mostani kormány döntéseiből fakad – jelentette ki Jávor Benedek.

Az LMP sajnálja, hogy Andor László uniós biztos nem vett részt az ülésen, de a biztosok feladata nem a saját országuk képviselete, hanem annak a területnek az irányítása, amelyre kijelölték őket – mondta egy kérdésre válaszolva a frakcióvezető.

KDNP: ne engedjen a kormány a zsarolásnak!

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében - kommentálta a kisebbik kormánypárt az Európai Bizottság szerdai döntését.

A KDNP szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson. Ez erkölcsileg és gazdaságilag elfogadhatatlan - szögezték le az MTI-hez eljuttatott közleményükben. Hozzátették: a jelen helyzetben semmi nem veszélyezteti azt a célkitűzést, hogy a konvergencia programban vállaltakat és a 3 százalék alatti deficitet tartani lehessen. A KDNP szerint az EU bizottság döntése a 2004-től kormányzó szocialista és liberális pártok kritikája is, mivel az ő "felelőtlen gazdaságpolitikájuk" hatására Magyarország azóta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

KDNP: minősíthetetlen és elfogadhatatlan Andor László viselkedése

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint minősíthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Andor László magyar EU-biztos, aki közpénzből fizetett tisztviselő, szerdán nem ment el arra az ülésre, ahol a Magyarországgal szembeni intézkedésekről döntött az EU-Bizottság.

A kisebbik kormánypárt sajtóirodája az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: nem véletlen Andor László magatartása, hiszen Gyurcsány Ferenc jelölte erre a tisztségre. "Megtalálta a zsák a foltját. Ez is a nemzetárulás egyik szocialista formája" - zárul a kommüniké.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw Print

Hozzászólás

anonim febr. 27 : 14:23 Válasz erre
Az EU,magyarországot sujtó intézkedésében vastagon benne van a keze annak az mszp-nek amely elégé el nem itélhetö modon nyolc éven keresztül vezette az ország gazdasági ügyeit a ´belátható káosz felé.

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

Olcsóbb és korszerűbb börtönökre lenne szükség Kulcsár József szerint
Kulcsár József fideszes országgyűlési képviselő szerint a hazai börtönök rekonstrukciójával és az intézmények önfenntartásának továbbfejlesztésével lehetne hatékonyan csökkenteni a túlzsúfoltságot és a fogva tartottak ellátási költségeit.
csütörtök 17:06
Jobbik: újabb környezeti katasztrófa fenyegeti Kolontár térségét
A Jobbik szerint a csütörtöki szeles idő bebizonyította, hogy Kolontár térségében komoly egészségügyi veszélyt jelent a szállópor magas koncentrációja, illetve a por lúg- és nehézfém-tartalma, ezért az ellenzéki párt azonnali lépésekre szólítja fel a hatóságokat és a Mal Zrt-t is - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Kepli Lajos.
csütörtök 17:05
Idén Magyarország kapja a közlekedésbiztonsági PIN-díjat
Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) az idén Magyarországnak ítéli a közlekedésbiztonsági teljesítményt értékelő PIN-díjat; az elismerést június 20-án adják át Brüsszelben - értesült az MTI.
csütörtök 16:38
Júliusban döntheti el Balog Zoltán, kik vezessék az állam által átvett fővárosi és megyei kórházakat
A Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) legkésőbb júliusban elküldi Balog Zoltán erőforrás-miniszternek, kiket javasol az állam által átvett fővárosi, illetve megyei főigazgatói posztjaira - közölte az intézet csütörtökön az MTI-vel.
csütörtök 15:49
Darák Péter: növekszik a Kúria szerepe a joggyakorlat egységességének biztosításában
Növekszik a Kúria szerepe a joggyakorlat egységességének biztosításában - mondta Darák Péter, a Kúra elnöke A nemzetközi magánjog aktuális kérdései című konferencia megnyitóján csütörtökön Budapesten.
csütörtök 15:47
Médiatanács: 66 millió forintos támogatás 24 rádiónak
A helyi és körzeti rádiók 66 millió forinthoz jutottak a hír-, sport- és magazinműsorok gyártására kiírt pályázat első fordulójában, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa döntése értelmében - közölte az MTI-vel a hatóság szóvivői irodája csütörtökön.
csütörtök 15:32