Schmidt Mária csütörtökön, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: azonosságok és különbségek is vannak a két huszadik századi totalitárius diktatúra között, de egyformán emberellenesek voltak, mindkét rendszer kollektív ismérvek alapján válogatta ki azokat a csoportokat, amelyeket megsemmisítésre ítélt.

A szenvedésnek sok formája volt a kommunista országokban: voltak, akiknek a gondolatait, másoknak a szabadságát semmisítették meg, amikor bebörtönözték őket, társadalmi csoportokat tettek szégyenlistára, küldtek a Gulagra, népcsoportokat deportáltak a Szovjetunióba. "Mi azt gondoljuk, elvárható azoktól az európai országoktól, amelyek nem szenvedték meg a kommunista diktatúrát, hogy megnyissák a szívüket és az eszüket Európa másik fele előtt, és próbálják megérteni azokat a tapasztalatokat, amelyeken az ott élők keresztülmentek" - mondta.

A történész úgy vélekedett, nyugati véleményformálók, köztük európai intézmények is, "féloldalas történelmi tudatot" akarnak Közép-Európára rákényszeríteni: azt várják, hogy kivételezetten gondoljunk az egyik totalitárius rendszer, a nácizmus áldozataira, miközben a másik, a kommunizmus rémtetteire nem helyezünk hangsúlyt. "Ez helytelen dolog, ők eddig megtehették, mert csak az egyiktől szenvedtek, mi azonban mindkettőt megszenvedtük, így nem tehetjük meg, hogy méricskéljük, kinek a fájdalma nagyobb" - fogalmazott.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint elképzelhetetlen az európai egység úgy, hogy Európa két felének múltját nem sikerül közössé tenni, hogy a kelet-közép-európai államok történelmi tapasztalatai nem kapnak helyet az európai emlékezetben.

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a térség államainak tapasztalatai megegyeznek és ez egyesíti a régiót. "Nyugat-Európa nem tudja leszalámizni, egymás ellen hergelni az itteni országokat, ahogy száz évig foglalkozott ezzel, mert az akarat közös" - mondta, arra utalva, hogy a térség országainak igazságügyi miniszterei és igazságügyért felelős államtitkárai is felszólaltak a Szembesítés a múlttal című nemzetközi konferencián az Országházban, megemlékezve az áldozatokról.

Hozzátette: az egységet támasztja alá az is, hogy az európai emlékezetintézetek vezetői nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentették, együttműködnek azért, hogy a XX. századi totalitárius diktatúrák bűneit bemutató múzeum létesüljön Európában.

A történész előrelépésként értékelte ugyanakkor, hogy az Európai Unió döntött a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, s az a náci Németország és a sztálini Szovjetunió egyezségét szentesítő 1939-es Molotov-Ribbentropp-paktum aláírásának évfordulója lett.