Keresztes Imre főügyész pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor az újabb tanúkihallgatások és a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem.

A közlemény felidézte, hogy a volt miniszterelnök ellen Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt. Gyurcsány Ferencet tavaly októberben gyanúsítottként hallgatták ki. Ismertették, a külföldi befektetők 2008. május 21-én egyeztettek a parlamentben a tervezett beruházásról, ahol a kormány delegációját Gyurcsány Ferenc vezette. A megbeszélésen a beruházók konkrét kérése volt, hogy ingatlancserével juthassanak a sukorói ingatlanhoz, indoklásuk szerint el akarták kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat. Ezt a volt kormányfő támogatta, s ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek, ugyanakkor a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg - jegyezte meg a főügyészség.

Hozzátették azt is, hogy "Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására".

A főügyészség ezzel egyidejűleg vádat emelt Tátrai Miklós, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.

Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével vádolja a főügyészség, amelyet Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követett el, míg V. Bálint ellen 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád.

A közlemény ismerteti a vádiratot, miszerint egy külföldi befektetői csoport kaszinó-beruházást tervezett a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A 2008 április végén megindult egyeztető tárgyalások eredményeként az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött az érintett külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződésben egy állami tulajdonban lévő, Sukoró külterületén található ingatlanegyüttes, illetve a befektető tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok szerepeltek.

A főügyészség tájékoztatása szerint a szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét – valótlanul – 1,084 milliárd forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét – ugyancsak valótlanul – 787,4 millió forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 296,61 millió forint értékkülönbözetet kell megfizetnie - tették hozzá.

A Központi Nyomozó Főügyészség jelezte, hogy a csereszerződést az MNV képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgató írta alá, aki Markó Andrea szakállamtitkárral együtt maga is részt vett a döntésben, míg jogtanácsosként Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte. A vádirat szerint a csereügylet előkészítésében Markó Andrea szakállamtitkár mellett Tátrai Miklós és Császy Zsolt is részt vett, amelynek során "visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit".

F. Zsolt értékbecslő a csereügylet előkészítése során valótlan tartalmú értékbecslést készített - közölte a főügyészség, hozzátéve, hogy az eljárás adatai szerint a 70 hektárt meghaladó sukorói terület - szerződés időszakára eső - összértéke 1,818 milliárd forint, míg az albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke 225,5 millió forint. Ebből következően a csereszerződésben az állami tulajdonú sukorói ingatlanok 732,7 millió forinttal alulértékeltek, míg a befektető által felajánlott albertirsai és pilisi ingatlanok csaknem 562 millió forinttal túlértékeltek voltak - mutatott rá a főügyészség, kiemelve, hogy az értékek különbsége összesen 1,294 milliárd forint, így a csereszerződés teljesedése esetén az államot ekkora vagyonvesztés érte volna. Felidézték azt is, hogy a tulajdonos-változást nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, illetve azt, hogy időközben a polgári bíróság jogerősen megállapította a csereszerződés semmisségét.

A főügyészség azt is közölte, hogy ugyancsak bizonyítottság hiányában megszüntette a hűtlen kezelés bűntette miatt folytatott nyomozást V. Andrással szemben.