A képviselők 251 igen szavazattal, 49 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványának kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit.

A miniszter azzal indokolta a Kúria előtti felülvizsgálati jog szűkítését, hogy a polgári perrendtartás értelmében az jelenleg nagyon széles körben igényelhető, így a jogalkotó eredeti szándékával szemben nem rendkívüli, hanem rendes jogorvoslati lehetőségként szolgál.

A törvénymódosítás több esetben az értékhatár felemelésével szűkíti a felülvizsgálat lehetőségét, és nem lehet majd a Kúriához fordulni a jogerős határozat csupán kamatfizetésre, perköltségre, teljesítési határidőre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezései miatt sem.

A jövőben a vagyoni jogi perekben csak a hárommillió forint feletti perekben lehet a Kúriához fordulni, a közigazgatási ügyekben ez az értékhatár egymillió forint lesz, a munkaügyi perek egy részében pedig akkor nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét.

A Ház az alkotmányügyi bizottság indítványára a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat érintő változtatásokat is elfogadott. Ezek értelmében kormányhivatalt vezető kormánymegbízott felel majd a kiemelt ügyekért, akinek személyéről, illetve adott ügyben meglévő feladat- és hatásköréről kormányrendelet határoz majd.

Az Országgyűlés Navracsics Tibor zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával döntött arról is, hogy a Kúria helyett az Országos Bírósági Hivatalba (OBH) beosztott bírók legyenek jogosultak az illetményalap összegének 30 százalékára a beosztási pótlékon felül, míg a minisztériumban és a Kúrián dolgozó bírók az illetményalap összegének 10 százalékát kaphassák meg a pótlékon túl.