A 395 millió forint összköltségű fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása mellett valósult meg. A fejlesztés eredményeképpen 2012-től a városligeti intézmény fűtését jelentős részben a Széchenyi fürdő termálvizének hőjével oldják meg. Az új rendszer 26 épületben összesen 80 ezer köbméter légteret lát el termálhővel, és ezáltal több mint 450 növényfaj több ezer, illetve 350 állatfaj közel másfél ezer egyedének/kolóniájának biztosít meleget - olvasható az intézmény közleményében.

A most megvalósított geotermikus fűtési rendszer lényege, hogy a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével biztosítják az állatkerti létesítmények fűtését. A beruházás részeként a fürdő területén egy hőcserélő egységet építettek ki. Innen indul ki az a szigetelt távhővezetékpár, amely a fürdő gépházát az Elefántház alagsorában kialakított hőközponton keresztül az állatkert 14 épületével köti össze. Mivel a szükséges belső léghőmérséklet biztosításának energiaigénye a külső hőmérséklettől függően változik, a gyakorlatban a termálvíz hőjével az alapvető, folyamatos fűtést biztosítja az intézmény, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként „rásegítenek” a gázüzemű kazánok, amelyek üzembiztonsági tartalékként továbbra is megmaradnak.

Az együttműködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom félnek kölcsönösen előnyös. A beruházás elkészültével az állatkert hőenergia-igényének nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energiafelhasználással fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgázfelhasználás – az időjárás alakulásától függően – a jelenleginek akár felére is csökkenhet. A Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. megtakaríthatja a termálvíz kényszerhűtésére fordított víz és áram díjának jelentős részét, és bevételre tesz szert az átadott energia ellenében. A Főtáv hosszú távon fenntartható energiaellátó és -hasznosító profilja erősödik. Az évi kb. 500 tonna karbonkibocsátás-csökkenés nyomán az emissziókereskedelmi rendszerben a cég kvótaegységeket takarít meg.

Az állatkert létesítményeinek fűtése az 1980-as évekig koksz alapú volt, az akkor megvalósított „gázprogram” óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás magasnak mondható, mivel a fűtési szezon az állatkert számos létesítménye – például a trópusi állatoknak és növényeknek otthont adó épületek – esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben, illetve ezen élőlények közül számos faj hőmérsékletigénye meghaladja az emberét. A 2010-es évben több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott el az állatkertben, a gázszámla megközelítette a 100 millió forintot.

Az intézmény folyamatosan foglalkozik energiaellátása korszerűsítésével, a felhasznált energiahordozók költségének csökkentésével. E modernizáció jegyében például a hagyományos gázkazánokat az elmúlt évek során fokozatosan korszerű, kondenzációs gázkazánokra cserélték, az új létesítményekben felületfűtést alakítottak ki, illetve modernizálták a fűtési rendszerek vezérlését is.

A Fővárosi Állat- és Növénykert termálvizes hőellátását biztosító rendszer kiépítése az Új Széchenyi-terv keretében, az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg. A projekt tervezett összköltsége nettó 395 millió forint, amelyből 237 millió forintnyi (60%) az uniós forrás, 39 millió forint az állatkert által vállalt önrész, 118 millió forintnyi forrást pedig a Fővárosi Önkormányzat biztosított visszatérítendő támogatásként.