Az előterjesztés szerint 235663 hektár fekszik Magyarországon, ami magában foglalja a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Natura 2000 hálózat itt lévő zónáit, valamint új helyszíneket a Dráva mentén az Ormánságban, a Duna mentén pedig a Mohácsi-szigeten. A horvát oldalon 395201 hektár lesz a rezervátum része. Ennek azért van nagy jelentősége, mert néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt természetvédelmi terület a folyó horvát oldalán.

A Dráva mente, valamint a Duna és Dráva folyók torkolatvidéke az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújt otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Mindhárom folyó partján vannak olyan háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A Kopácsi-réten él Európa legnépesebb rétisas populációja, a Dráva kavicszátonyai a kis csérek fészkelő helye, Gemencen és Béda-Karapancsán a fekete gólya is otthon érzi magát. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a vízfolyásokon és azok partvidékén.

 

„Az ártéri erdők biológiai sokfélesége, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt a Dráva különleges adottságai, azonban a megvédésüket szolgáló természetvédelmi célok a korábbi években nem voltak ennyire egybehangzóak” - fejtette ki Toldi Miklós, a Dráva Szövetség civil szervezet vezetője. A horvát oldalán ugyanis korábban vízerőmű építési terve volt napirenden. Civil szervezetek tiltakozása és politikai viták eredményeként viszont ma már mindkét ország a közös természetvédelmi kezelés híve, sőt ebbe a kezdeményezésbe a többi határos országot is bevonta. Ausztria, Szlovénia és Szerbia ma már szintén elkötelezett az öt ország területén immár 800000 hektárt elérő természetvédelmi terület megalapítása mellett. Az erről szóló deklarációt, hazánk Európai Uniós elnöksége alatt, 2011 márciusában írták alá Gödöllőn, és azóta az érintett államok rendszeres egyeztetnek a folyamat közös irányítása érdekében.

„Az UNESCO döntése után folytatódhatnak az egyeztetések a rezervátum megalapítása érdekében. Javaslatot kell tenni a közös kezelésre és a pontos terület kijelölésére, majd az összehangolt terveket el küldik Párizsba” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója, majd hozzátette: „Ha minden jól megy, a tervek szerint ez a folyamat két éven belül lezajlik, hogy 2015-re megalakulhasson a világ első ötoldalú bioszféra rezervátuma.”