Az atletizáló robotok építéséért folyó verseny mind inkább erősödik, a robotok pedig egyre gyorsabbak és ügyesebbek lesznek. A Tokiói Egyetemen test nélküli karok baseball-labdát hajítanak, és példátlan pontossággal vissza is ütik őket. Müncheni mérnökök poolozó automatát készítettek, amely sorozatban öt golyót be tud gurítani a lyukba. A kínai Csöcsiani (Zhejiang) Egyetemen dolgozó kollégáik humanoid asztaliteniszezőkkel büszkélkedhetnek, amelyek 145 ütésig is képesek eljutni, ha emberrel állnak szemben, és 180-ig, ha egymással.

Konkrét hasznot hajtanak

"A sportoló robotok elbűvölik a kisiskolásokat, és lázba hozzák az egyetemistákat - mondta a The Economist című hírmagazinnak Peter Stone egyetemi tanár a texasi Austinból, aki részt vesz a RoboCup nevű, robotfutballistáknak évente megrendezett verseny szervezésében. - De innovációra is ösztönöznek. Ugyanaz a szoftver, amely miniatűr robotokat segít abban, hogy sportcsapatokat alkossanak, arra is képes, hogy katasztrófa sújtotta területen működő, nagyobb méretű, mentő robotok tevékenységét koordinálja. Emberszabású robotokat igénylő játékokon keresztül olyan gépek megalkotásához vezethet az út, amelyek egy napon képesek lesznek öregeket ellátni vagy betegek helyett kisebb feladatokat elvégezni."

Néhány sportoló robot azonban sokkal hamarabb is képes konkrét hasznot hajtani. A tökéletes ütésekre képes robotkarok segítik a golfeszközöket gyártó cégeket abban, hogy egyre jobb ütőket készítsenek. Egy harcművészetekben jártas robotot a védő sportfelszerelések fejlesztésére és javítására használnak a Loughborough Egyetemen. Az amerikai tekeszövetség a tekepályák minőségének ellenőrzésére használ egy E.A.R.L. nevű robotot.

Revánsot vehetnek

Stone közlése szerint ma még mindazonáltal az a helyzet, hogy "idősödő amatőrök" is le tudják győzni a futballozó automatákat.

Az Edinburghi Egyetem munkatársa, Subramanian Ramamoorthy azonban ehhez rögtön hozzáteszi, hogy az ügyesebb robotok az embereket megfigyelve tanulni fognak. Az új technológiák egyre több, a hús és vér sportolókról szóló adatot szülnek, amelyek nagy részét be lehet táplálni gépekbe.

A 94Fifty amerikai cég által gyártott kosárlabdákban például szenzorok vannak, amelyek érzékelik, hogy milyen pontosan passzol, cselez és dob egy játékos. Az izraeli Sportvu kamerái beazonosítják és nyomon követik a pályán a játékosokat. A társaság rakétakövető szoftvert használ arra, hogy kezelje a mozgásukra vonatkozó rengeteg adatot.

Ez a fajta mindentudás legyőzhetetlenné teheti a mesterségesen előállított sportolókat, amennyiben a hardverjük megfelelő. Kerekek nélkül azonban a legtöbb automata még mindig fájdalmasan lassú. A kis futók, akik részt vettek a világ első, Osakában megrendezett robotmaratonján, több mint két nap alatt tudták lefutni a távot. Usain Bolt, a világ leggyorsabb embere egy óra alatt 44 kilométert képes futni, míg a leggyorsabb, lábon mozgó robot - egy kutyaszerű, a Boston Dynamics által készített szerkezet - csupán mintegy 28 kilométer megtételére képes egy óra alatt. A leggyorsabb kétlábú gépek, amelyeket a Michigani Egyetemen készítettek, mintegy 11 kilométert tesznek meg egy óra alatt, ami megfelel egy kocogó ember sebességének.

iCub utódai azonban idővel revánsot vehetnek: a gépeikkel a RoboCupra jelentkezők úgy gondolják, hogy csapataik 2050-re eljutnak odáig, hogy legyőzzék az embereket.
Egyelőre azonban a gépeik okosabbak, mint amilyen erősek.