A szakértő az MTI-nek hétfőn azt mondta, hogy a hadsereg, amely Hoszni Mubarak elnök tavaly februári lemondása óta a hatalmat gyakorolja, "erőteljesen átrendezte, megnyirbálta" az elnöki jogköröket, így nem tudni, pontosan mely területekre terjed majd ki az új államfő befolyása. Kitért arra, hogy az új elnök, Mohammed Murszi azt ígérte, az új kormányban minden politikai erő képviseltetheti majd magát, de részleteket nem árult el arról, miként akarja ezt megvalósítani.

Továbbra is a hadseregé tehát a fő hatalom, és Mohammed Murszi köszönetet mondott a fegyveres erőknek a forradalomban játszott szerepükért - mutatott rá. Kiemelte, elképzelhető, hogy hosszú távú "együttélésre" rendezkedik be a kormányzat és a hadsereg, mivel ez egyfajta folytonosságot ad a rendszernek.

Véleménye szerint az elnökválasztás után nem változik alapvetően az egyiptomi külpolitika iránya. Bár az egyiptomi-izraeli békemegállapodás újratárgyalását többen felvetették, az 1979-ben aláírt szerződést a tavaly év elején kirobbant egyiptomi népfelkelés idején nem mondták fel, és ezt - mint mondta - valószínűleg a jövőben sem teszik meg.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Sínai-félszigeten a szélsőségesek térnyerése - dzsihádisták, beduin banditák, a szomszédos Gázai övezetből beszivárgó palesztin harcosok akciói miatt - ingatag a biztonsági helyzet, és Izrael úgy látja, hogy az egyiptomi kormányzat nem képes ellenőrzése alatt tartani a térséget.

Mohammed Murszi, a Muzulmán Testvériség jelöltje lett Egyiptom új államfője, miután csekély különbséggel legyőzte vetélytársát az elnökválasztás június 16-17-ei második fordulójában, amelynek eredményét vasárnap jelentették be. Murszi az érvényes szavazatok 51,7 százalékát kapta, mintegy 13 millió voksot.

A bejelentés hírére örömujjongásban törtek ki Murszinak a kairói Tahrír téren egybegyűlt hívei. A többezres tömeg "Allah akbar!"(Allah a legnagyobb) kiáltásokkal fogadta az iszlamista párt jelöltjének sikerét. Bátorították őt, és azt kiáltották, hogy a katonáknak távozniuk kell a hatalomból.