Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken abban az eljárásban, amelynek keretében kidolgozzák a gazdasági és pénzügyi uniót kiteljesítő folyamat lépéseit. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a brüsszeli találkozó maratonira nyúlt első napja után, hajnalban azt mondta: a hosszú távú folyamat célja, hogy az euró egyre szélesebb körű használatát visszafordíthatatlanná tegyék.

A görög adósságválság kezdete és tovagyűrűzése óta jelen van az európai aggodalmak között egyes országok euróövezetből való kilépésének veszélye, amelyből az uniós vezetők azt a következtetést vonták le, hogy a közös pénzt használó országoknál hosszú távon el kell érni a tényleges gazdasági uniót. Mint Van Rompuy beszámolt róla, az uniós tagállamok vezetői arra kérték őt és három segítőtársát, hogy részletezzék a mostani ülés elé terjesztett jelentésüket a hosszabb távú folyamat során szükséges lépésekről. Egyúttal egyetértettek azzal, hogy a folyamat négy építőelemen alapuljon: az egységes pénzügyi, a költségvetési és az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszeren, valamint a "megerősített demokratikus legitimitás és számon kérhetőség" építőelemén.

Herman Van Rompuy José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, Mario Draghi európai központi banki elnökkel és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját vezető Jean-Claude Junckerrel dolgozta ki a most lényegében jóváhagyott jelentést. Az uniós elnök közölte azt is, hogy a folyamat során rendszeresen konzultálnak az uniós tagállamok kormányaival és a többi EU-intézménnyel. Az elhatározás értelmében év végére már olyan tervet dolgoznak ki, amely időpontokat is tartalmaz az egyes fázisok várható befejezésére. Az októberi csúcstalálkozón a kormányfők elé terjesztenek egy előzetes jelentést e munka állásáról.

A terv konkrétabb elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. A felvetések között említették az euróövezeti országok belső adósságának közössé tételét, azaz közös eurókötvények kibocsátását is - egyelőre nem világos, hogy ebben is teljes egyetértés van-e a tagállamok között.

Korábbi közlések szerint a bankuniós javaslatok egy részéhez az Európai Bizottság már idén jogszabálytervezeteket terjeszt elő. A brüsszeli EU-csúcsértekezlet pénteken folytatódik, de az eredetileg tervezettnél várhatóan korábban befejeződik, mert az euróövezeti országok vezetői már csütörtök éjjel megtartották különtalálkozójukat.

Ez utóbbin némileg váratlan megállapodás született egy olyan mechanizmus felállításáról, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. A 17 országból álló euróövezet vezetői döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel.

Mindennek köszönhetően Olaszország és Spanyolország is végérvényesen elfogadta a mostani csúcstalálkozón véglegesített növekedési paktumot, vagyis azt a 120 milliárd eurós intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló döntésekkel egészíti ki. Róma és Madrid korábban jelezte, hogy ezt csak akkor tudja elfogadni, ha olyan intézkedések kísérik, amelyeknek köszönhetően már rövid távon csökken a pénzpiacaikra nehezedő nyomás.