José Manuel Barroso szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalva a banki, illetve a fiskális unió kiépítését nevezte a javaslatok egyik elemének, megemlítve a szolidaritás elvének megerősítését. Jelezte azt is, hogy egyes lépések további szerződésmódosítást igényelhetnek. Olyan folyamatról van szó, amely hosszabb távon a tényleges gazdasági és pénzügyi unió kiteljesedéséhez vezet - mondta Barroso, hangoztatva, hogy Herman Van Rompuy uniós elnökkel közösen olyan jelentést kívánnak a kormányfők elé terjeszteni, amely a folyamat lépéseit is tartalmazza.

Hasonlóképpen fogalmaz az említett jelentés első tervezete is, amelyből szerdán szivárogtattak ki részleteket.
Hangsúlyozta: az euróövezeten belüli együttműködés erősítésének szükségességét az eurózónán kívüli államok is elismerik, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az ne vezessen megosztottsághoz a 27 tagállam között. Hozzátette, tiszteletben kell tartani az érintett tagállamok azon jogát is, hogy bizonyos szabályok érvényesítéséből kimaradhatnak. A tartós növekedés és a foglalkoztatás bővítésének összetevői szerinte a mély szerkezeti reformok, a tagországok szilárd pénzügyi háttere, továbbá a nagyszabású uniós befektetések.

A legkonkrétabb javaslatok között Barroso megemlítette a nemrégiben bemutatott foglalkoztatási csomagot, az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének célzott növelését, az úgynevezett beruházási projektkötvények kibocsátását, továbbá az őszre tervezett új bankfelügyeleti és betétgarancia-előterjesztést és az uniós belső piac további egységesedését szolgáló újabb intézkedéscsomagot. Hangsúlyozta azt is, hogy az erőfeszítések eredményessége elsősorban a tagországokon múlik majd. Ezért is kiemelten fontos szerinte a tavaly óta működő új együttműködési mechanizmus (európai szemeszter) érvényesítése a gazdaságpolitikák és nemzeti reformok összehangolására.

A június 28-29-i brüsszeli csúcstalálkozón kiemelt téma lesz a 2014-2020 közötti uniós költségvetés is, amelyet Barroso kulcsfontosságúnak nevezett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének szempontjából. Nicolai Halby Wammen, az európai uniós ügyek dán minisztere, a soros EU-elnökség képviselője a vitában szintén azt hangoztatta, hogy a félévzáró állam- és kormányfői értekezlet fontos döntéseket fog hozni a növekedés és foglalkoztatás szempontjából. Elmondta, egy átfogó csomagról tárgyalnak majd, amelynek elemei összességében milliós nagyságrendben teremthetnek munkahelyeket az EU-ban.

A következő keretköltségvetéssel kapcsolatban Wammen megerősítette, hogy eredeti célkitűzésének megfelelően a hónap végén a dán elnökség leteszi az asztalra azt a tervezetet, amely reményeik szerint a végső megállapodás valamennyi elemét tartalmazza már. Összegszerű javaslatot azonban az elnökség nem fog tenni - tette hozzá, megerősítve azt is, hogy a cél a teljes megállapodás elérése az év végére. Az új keretköltségvetéstől az remélhető, hogy jobban megfelel az unió előtt álló mai és jövendőbeli kihívásoknak, és nagyobb figyelmet szentel a növekedésnek és munkahelyteremtésnek - fogalmazott a dán miniszter.

A strasbourgi plenáris vitában felszólaló magyar képviselők közül Bokros Lajos (MDF) kijelentette: mindenki egyetért abban, hogy a gazdasági szigor mellett a növekedés élénkítésére is szükség van az unióban. Rámutatott ugyanakkor, hogy a kormányzati akciók a növekedésre csak közvetett módon tudnak hatást gyakorolni, elsősorban a megfelelő üzleti környezet megteremtésével, valamint az emberi és egyéb erőforrások fejlesztését célzó befektetésekkel. A magánszektor tud fenntartható munkahelyeket teremteni, segítve ezzel a növekedést is. A magyar képviselő úgy vélte, hogy az uniós keretköltségvetés akkor tud hozzájárulni a növekedést célzó erőfeszítésekhez, ha a forrásokat befektetésekre, valamint a versenyképességet és termelékenységet növelő kezdeményezésekre koncentrálja.

Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között arra emlékeztetett, hogy a 2014-től életbe lépő új többéves költségvetési időszakban az Európai Bizottság által javasolt számítási módszer szerint Magyarország korábbi uniós fejlesztési forrásainak egyötödét elveszítené. Azt javasolta, hogy a felzárkóztatási támogatások bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított felső szintje mellett egy alsó szintet is határozzanak meg, amelynél kevesebb forráshoz egy tagállam sem juthat. Beszélt arról is, hogy "az emberek a megszorításokért számos tagállamban, így Magyarországon is az uniót teszik felelőssé. Egy új kohéziós politika vissza tudná állítani az unió iránti bizalmat, ha érdemben képes lenne ösztönözni a gazdasági növekedést, ha képes lenne új munkahelyeket teremteni" – fogalmazott.