A Romániai Magyar Szövetség (RMDSZ) vezetői többször hangsúlyozták: a romániai magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelvhasználathoz kapcsolódik. Emlékeztetnek: ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot, kötelező módon biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közintézményekben, a közigazgatásban.
   
Ezt a szövetség elsősorban azokon a településeken próbálja megértetni, ahol "rezeghet a léc", azaz a magyarok aránya alig éri el a húsz százalékot, így ott akár néhány szavazaton is múlhat a nemzetiségi jogok jövendő érvényesítése. Főként azokra a településekre igyekeznek eljutni, ahol nagyobb a román nemzetiségűek számaránya, a lakosok egy része ortodox vagy más vallású, emiatt identitásproblémák merülhetnek fel.
   
"Sokaknak nem tiszta, mi az állampolgárság, a nemzetiség, az etnikum és a vallás. Ebben a régióban vannak olyan emberek, akik ortodox vallásúak, de magyarok, mivel ez az anyanyelvük, és felmenőik is magyarok voltak. Szeretnénk, ha ők továbbra is magyarnak vallanák magukat - idézi hétfői számában a Hargita Népe című napilap Becze Istvánt, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének ügyvezető elnökét.
   
Hasonló érvekkel kampányolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), akárcsak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A székelyföldiekkel főleg azt próbálják megértetni: bár az űrlapon a "székely" meghatározás is szerepel, ők is vallják magyarnak magukat a népszámlálás során. Az MTI értesülései szerint (és ez az internetes portálokon olvasható hozzászólásokból is kiderül) vannak, akik csakis székelynek hajlandók vallani magukat, főleg a politikusokkal szembeni "dacból".
   
Az RMDSZ népszámlálási karavánjának önkéntesekből álló stábja az utóbbi napokban éppen a székelyföldi Kovászna és Hargita megyébe látogatott. Bodor László, az RMDSZ főtitkár-helyettese a Gyergyószentmiklóson megszervezett sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott: "Mindannyian a magyarság nagy családjába tartozunk, és fontos tudatosítanunk, hogy a székelység is felelős a partiumi vagy a szórványban élő magyarokért, mindannyian felelősek vagyunk egymásért, és most a magyar identitástudat az, ami számít."
   
Tőkés László a hétvégén az EMNT-EMNP kampányzáró zilahi rendezvényén ugyancsak felhívta a magyarok közös felelősségét abban, hogy vállalják-e identitásunkat, avagy a magyarság kivándorol, beolvad, és folytatódik e közösség apadása. A mostani népszámlálásnak Tőkés szerint az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolnia jövőjét.
   
A híradások szerint ugyanakkor román oldalról "ellenkező előjelű" próbálkozások is vannak. Legalábbis ezt sejteti Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök egyik nyilatkozata. Eszerint Bukarestből vagy Brüsszelből vannak olyan próbálkozások, hogy a helyi cigányságot rávegyék: romákként és ne magyarokként jegyeztessék magukat a kérdezőbiztosokkal.
   
Az erdélyi Krónika hétfői számában megerősítette azt a múlt pénteken RMDSZ-es forrásokból is ismertté vált értesülést, amely szerint több erdélyi városban félretájékoztatják a statisztikai intézet illetékesei a számlálóbiztosokat. Állítólag azt mondják nekik: a lakosok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Így fennáll a veszélye, hogy Románia lakosságának jelentős részét "nemzetiség nélküliként" vagy – etnikai hovatartozásától függetlenül – románként könyvelik el az október 20-án startoló népszámlálás során - olvasható a lapban.