Hende Csaba elmondta: a döntés értelmében az MH 2013 márciusában kivonja tartományi újjáépítési csoport-kontingensét Baghlan tartományból, valamint ezzel egy időben befejezi a tartományi fejlesztési tevékenységét is, ugyanakkor a NATO felkérésre idén október 1-től 6 hónapon keresztül a Magyar Honvédség látja el 230 katonával a kabuli nemzetközi repülőtér katonai védelmét.

Hende Csaba hangsúlyozta: Magyarország változatlanul támogatja a NATO afganisztáni szerepvállalását, azonban a nemzetközi folyamatoknak megfelelően - a NATO-csapatok 2014-ben vonulnak ki az ázsiai országból - jelentősen átalakítja a részvételét a műveletekben. A miniszter megerősítette, hogy a kormány döntése értelmében októbertől átmenetileg nő a magyar részvétel az afganisztáni NATO-műveletekben, 2013 tavaszától azonban jelentősen csökken.

Ismertette: a baghlani tartományi újjáépítő csoport 6 éve működik. Ezalatt a magyar katonák 387 oktatási projektben vettek részt, 8 általános iskolát építettek, 12-t pedig bővítettek, vagy felújítottak; 9 kórházat hoztak létre, 13 járóbeteg-ellátót fejlesztettek, vagy építettek meg, 41 kutat fúrtak, 16 kilométer vízvezetéket hoztak létre, 54 kilométer utat építettek és újítottak fel, 72 300 homokzsák felhasználásával 2,8 kilométer árvízvédelmi védvonalat emeltek, 329 tonna élelmiszert és 20 ezer takarót, sátrat és kályhát osztottak szét a rászorulóknak, valamint 10 kilométernyi elektromos hálózat kiépítettségét javították.

Hende Csaba ismertette: a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét októbertől immáron harmadik alkalommal fogja ellátni a Magyar Honvédség, amely "rendkívül megtisztelő" feladatnak számít. A szakminiszter elmondta azt is: a magyar-amerikai műveleti összekötő és tanácsadó csoport létszáma 2013 tavaszán 56 főre csökken, feladatköre átalakul és átteszi székhelyét Mazar-e Sharifba. A kormány végül döntött arról is, hogy a két helikopteres légimentor-csoport mandátumát meghosszabbítja 2013 május 31-ig, illetve szeptember 1-ig. Hende Csaba hangsúlyozta: a magyar részvétel átalakításáról az elvi döntés már a májusi chicagói NATO-találkozón megszületett az afgán fél, a NATO-csapatok vezetése és Magyarország között.

Kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter elmondta: a magyar szerepvállalás eddig évente átlagosan 10-12 milliárd forintjába került a magyar államnak, amely azonban 2013 tavaszától jelentősen csökken majd. Hangsúlyozta azt is, hogy a honvédség 2014 után is vállal majd tanácsadói és kiképzői feladatokat Afganisztánban, valamint korábbi vállalásának megfelelően 2015-től három éven át évente 500 ezer dollárral támogatja az afgán haderő megújulását.

Afganisztáni magyar katonák helyzete

Körülbelül száznyolcvan magyar katonából áll a Baglán tartományban állomásozó magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT), melyhez a magyarokon kívül kis létszámú horvát, albán és macedón egység, továbbá civil szakemberek tartoznak. Nekik kell a 21,112 négyzetkilométer területű (3-4 magyar megyényi), extrém földrajzi viszonyokkal megáldott, épített utak hiányával megvert tartomány területén menedzselni iskola- és csatornaépítéseket, segélyosztásokat, tűzszerészeti munkát végezni, továbbá járőrözve kapcsolatot tartani a lakossággal. Ennek a létszámnak egy jelentős része ráadásul valóban ki sem mozdul a tartomány központjában, Pul-i Kumriban található táborból, mivel feladatuk a PRT-nél nagyobb igényeket kiszolgáló Camp Pannonia tábor üzemeltetése.

A Magyar Honvédség 2006-ban vette át a hollandoktól Baglán PRT-jének irányítását. Akkor még a tartomány a kevésbé veszélyesek közé tartozott, ahol nem nagyon volt szükség harcoló erőkre. Magyarország nem is adott felhatalmazást katonáinak harci cselekményekben való részvételre, amit a PRT esetében azóta is fenntart.

2009 óta azonban Baglán biztonsági helyzete megromlott. A déli és keleti országrészekben zajló hadműveletek miatt a NATO részéről kevés figyelmet fordítottak északra, ahová beszivárogtak a tálibok és más ellenállók. Ráadásul a szövetséges erők pakisztáni utánpótlási útvonalainak folyamatos támadása miatt az utánpótlás szállítása arra a főútvonalra tevődött át, mely éppen Baglán tartományon halad keresztül. Ennek a helyzetnek a kezeléséhez már valóban kevésnek bizonyult a PRT, amint az Tölli István leveléből is kiderült.

A harci események, pokolgépes támadások felerősödésére válaszul német és amerikai egységek érkeztek a tartományba, hogy felvegyék a harcot a lázadókkal. Mellettük az afgán hadsereg egy zászlóalját is Baglánba telepítették. A német, afgán és amerikai hadműveleteknek volt is eredménye, a tartományban 2011-re csillapodtak a feszültségek. A hadműveletek közben a PRT feladata továbbra is a békefenntartói tevékenység volt, a HM így hivatkozhat arra, hogy a fegyveres konfliktusok kezelése és megelőzése nem az ő dolguk. Ez az érvelés olvasható Szlankó Bálint újságíró blogján is, aki hosszú időt töltött a magyar katonák közt, és könyvet is írt tapasztalatairól.

Jelenleg közel négyszáz magyar katona szolgál Afganisztánban a különféle magyar missziókban. A PRT mellett szintén Baglán tartományban működik egy magyar-amerikai mentorcsoport (OMLT), mely az ott állomásozó afgán zászlóaljat segíti, ha kell, harcban is. Egy különleges egység pedig amerikai alárendeltségben harcol Afganisztán keleti részén. Mellettük még három mentorcsoport dolgozik Afganisztánban. Kettő helikopterpilótákat és személyzetet képez, a harmadik a hadsereg logisztikai képességeinek fejlesztésén dolgozik. Ezeknek a magyar misszióknak az ellátását pedig egy Nemzeti Támogató Elem nevű újabb magyar egység segíti. Az eddigi emberveszteségek mindegyikét a nem harcoló PRT szenvedte el.