A légierő vezérkari főnöke szerint a pilóta repülte bombázók és vadászgépek egy-másfél generáción belül kihalnak Amerikában.

A lap információi szerint 2011-ben 350 új drónpilótát képzett ki az amerikai légierő, szemben a 250 vadászgép- és bombázópilótával. Jelenleg mintegy 1300 ember irányítja a légierő drónflottáját, és számuk a következő években megsokszorozódhat.

"Rövid távon a távolról vezérelt repülőgépek (Remotely Piloted Aircraft - RPA) nem (bevethetők) légi csatákban. Ez egy békés légtérben (használható) képesség. Az emberi repülés része marad struktúránknak, úgy becsülöm, legalább egy-másfél generáción keresztül. Valószínűleg harminc évig - talán több, valószínűleg nem kevesebb ideig" - mondta Norton Schwartz tábornok.

A kiképzés nagyrészt az új-mexikói Holloman légi bázison folyik, mintegy 13 ezer kilométerre a bevetések helyszínétől, nem messze az ufókkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekből ismert Roswell településtől. A bázist a közelmúltban jelentősen kibővítettek, a kiképzés ütemét pedig felgyorsították, hogy eleget tudjanak tenni a Pentagon növekvő elvárásainak. A támaszponton állomásozó F-22-es vadászgépek egy részét máshova fogják áthelyezni, hogy több helyet tudjanak biztosítani a pilótaképzésnek - írta internetes hírportálján megjelent cikkében a The Guardian brit napilap.

A bázison idén 360-an fogják elvégezni az újfajta, drónirányításra kialakított kiképzőprogramot, amely feleannyi idő vesz igénybe, mint a hagyományos vadászgépeket vezető pilóták egyéves felkészítése. Egy drón legénysége egy pilótából, egy szenzorkezelőből, illetve egyes esetekben még egy feladatkoordinátorból áll.

"A legjobbakat és a legokosabbakat kapjuk - mondja Jason őrnagy, egy kiképzőtiszt - Az RPA-k előtt fényes jövő áll, ezért motivált, eszes srácokat kapunk."

A személyzet nélküli légi járműnek (unmanned air vehicle - UAV) is nevezett eszközöket nemrég még lenézték a hadseregben. "Nem volt szexi dolog egy földi irányítóközpontban ülni. De sokan meggondolták magukat. Az emberek látják a képességeinket és azt, hogy mit csinálunk" - mondta Chad százados, egy másik kiképzőtiszt. "Én repültem vadászgéppel, s higgyék el, ez jóval közelebbi, személyesebb (érzés)" - mondta a lapnak Mike Weaver alezredes, korábbi F-15-ös vadászpilóta, szintén kiképzőtiszt.

A Predator, Reaper és Global Hawk névre keresztelt drónok lehetővé teszik az amerikai kormánynak, hogy nyomon kövessen iszlamista szélsőségeseket és lesújtson rájuk Afganisztánban, Pakisztánban, Szomáliában és Jemenben. Becslések szerint eddig legalább kétezren estek áldozatul a terroristák elleni dróntámadásoknak.

A bírálók - például Jimmy Carter volt amerikai elnök, jogtudósok és emberi jogvédők - szerint a dróntámadások törvénytelen kivégzések, amelyek sértik más államok szuverenitását, szégyenfoltot ejtenek az Egyesült Államok erkölcsi tekintélyén és ösztönzik a szélsőségeseket.

Miközben a hadsereg költségvetését jelentősen megkurtították, Barack Obama amerikai elnök mintegy ötmilliárd dollárt különített el az RPA-k számára, jelezve az eszközök növekvő fontosságát. A légierő nem is tud megfelelő számú személyzetet kiképezni a növekvő flotta működtetésére. A kiképzésen részt vevők egyre nagyobb része a középiskolából frissen kikerült tizenéves. Mások tapasztalt vadászgép-, bombázó- és szállítógép-pilóták, akiket vagy áthelyeztek, vagy a szabad pilótafülkék számának csökkenése miatt maguk döntöttek a váltás mellett.

"Az F16-os pilóták korábban azt mondták, hogy egy Ferrariból egy Ford Fiestába ülnek át, de mostanában már kevesebbet hallani ilyesmit. Sokan vannak itt magas rangjelzésűek is, akik tudják, hogy ez a jövő. És ki ne akarna az első vonalban lenni?" - mondta egy kiképző.

A kiképzők két tévhitre különösen érzékenyek. Elmondásuk szerint egyáltalán nem jók a videojátékokban. Másrészt, az eszközöket helytelen drónnak nevezni, mivel azokat mindig emberek irányítják. Az irányítók az RPA rövidítést kedvelik, mivel abban szerepel, hogy az eszközöknek pilótájuk is van.

Abban mindannyian egyetértenek, hogy az RPA-k elengedhetetlenek az Egyesült Államok megvédéséhez. A legtöbben társaiknak a csapdák és bujkáló fegyveresek felderítése, illetve a terrortámadások megakadályozása általi védelmét tekintik elsődleges feladatuknak.

Az irányítók állítása szerint feladatuk esetenként nagyobb szakértelmet kíván, mint az igazi vadászpilótáké, mivel gyakran kell egyszerre több feladatot végezniük és egyszerre több kommunikációs csatornán kapcsolatot tartaniuk, miközben a válluk felett feljebbvalóik, hírszerzési elemzők és katonai jogászok vizsgálják tevékenységüket. Hosszú ideig ébernek kell maradniuk, miközben megfigyelést végeznek, s készek kell állniuk hirtelen csapásmérésekre is.

Büszkeségük azonban bizonyos mértékű defenzív felfogással keveredik. Amikor arról kérdezték őket, hogy egyesek szerint törvénytelen kivégzéseket visznek véghez, egyikük azt mondta: "Ezt a politikusoknak kell eldönteniük. Mi a civil vezetőink utasításait követjük." Arra a felvetésre, hogy a hagyományos harc nagyobb bátorságot kíván, mint a távolról irányított eszközökkel való küzdelem, mindannyian felhördültek. "A bátorságnak különböző fajtái vannak. A mi (feladatunk) morális bátorságot kíván. Erkölcsi és jogi felelősséget vállalunk. Ha meghúzom a ravaszt és tévedek, viselnem kell a következményeket" - mondta egy alezredes a The Guardian brit napilapnak.