Az új görög kormány felállásával a szélsőséges forgatókönyvek egyelőre háttérbe szorulnak, ami piaci szempontból (is) pozitív, de közép távon a kormány stabilitását továbbra is fokozott kockázatok övezik.

Órák kérdése az új névsor

A Reuters tudósítása szerint Venizelos elmondta: a kormány tagjairól ma estig születik meg a végső megállapodás és azt is hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy egy olyan formáció jöjjön létre, amely újra tudja tárgyalni az EU/IMF párossal tavasszal kötött, 130 milliárd eurós második nemzetközi hitelmegállapodás feltételeit. Közben az állami televízió arról számolt be, hogy a Nemzeti Bank eddigi elnökét, Vassilis Rapanost kérték fel a koalíciós pártok pénzügyminiszternek.

A koalíciós kormány három pártból áll és a 300 fős parlamentben 179 mandátumot kap majd a vasárnapi választási eredmények alapján. A három pártból a legerősebb az Új Demokrácia, amely győzelme nyomán 129 mandátumot szerzett, a harmadik helyezett Pasok 33 mandátumot kap, míg a Demokratikus Baloldal 17 mandátumot szerzett.

Utóbbi párt elnöke, Fotisz Kuvelisz egy mai sajtóértekezleten azt közölte az MTI tudósítása szerint, hogy bizalmat szavaznak az Új Demokrácia által alakítandó új kabinetnek, de pártja csak kívülről fogja támogatni azt, a kabinet munkájában nem vesz majd részt. Kuvalisz Antonisz Szamarasszal, az Új Demokrácia elnökével való találkozása után elmondta, hogy "a koalíciós szerződést várhatóan szerda estig megkötik", az új kormány pedig "a jelek szerint legkésőbb csütörtökön felállhat".

Mit lehet "újratárgyalni"?

Az EU/IMF-megállapodás újratárgyalásának szándékát már a választások előtt is hangsúlyozták a nagyobb görög pártok és azóta is ezt szorgalmazzák, illetve ígérik a választóiknak. Azt, hogy ebben a témában mennyire lehet rugalmas az EU, az utóbbi napokban eltérő nyilatkozatok jelentek meg. Míg ugyanis név nélküli brüsszeli források szerint mutatkozik némi fogadókészség arra, hogy a megállapodás bizonyos keretfeltételeiben engedményeket tegyenek, addig a német kormányszóvivő, illetve a kancellár felől is határozott elutasító jelzések érkeztek vasárnap óta ebben a témában. Az újratárgyalás a megállapodásban lefektetett reformok körét várhatóan nem érintheti, legfeljebb bizonyos részletszabályokban lehet engedmény (pl. az EFSF által folyósított kölcsönök kamatában, bizonyos munkaerőpiaci célokban, stb.).

Az nem világos, hogy abban engedne-e az EU, hogy a 3% alatti GDP-arányos államháztartási hiánycélt ne 2014-re, hanem például csak 2-3 évvel későbbre kelljen lefaragnia a görögöknek (mivel a tavasszal lefektetett makropályához képest már most is igencsak elcsúsztak). Ha ugyanis több időt adnának a nemzetközi szervezetek arra, hogy a görögök lefaragják a deficitjüket, akkor menetközben az EU/IMF-nek többlet hitelt kellene folyósítania a görögök felé, amelyre erősen kérdéses, hogy lenne-e hajlandóság. Egyrészt az IMF vonakodhat ettől, másrészt az eurózóna tagállamok közül például a németek, hollandok, finnek.

Mivel a nyugat felől várhatóan továbbra is inkább ragaszkodnak majd a kemény költségvetési feltételekhez, szerkezeti reformokhoz, de közben a társadalmi feszültség magas marad az országban, emiatt közép távon a most felálló új görög kormány stabilitását továbbra is fokozott kockázatok övezik.