Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa úgy vélekedett, ha vállalná is az új görög kormány a megszorítások folytatását, erre nem lesz képes, mert ehhez erős katonai-rendőri eszközöket kellene alkalmaznia. Másrészt - tette hozzá - "nincs olyan megszorítás, amellyel ki lehet termelni azt a hatalmas adósságot, amelyet régóta halmoz az ország". Mint rámutatott, az adósság mértéke összefügg a bankrendszer megroppanásával és a világméretű gazdasági visszaeséssel. Az uniós mentőcsomag feltételeként kötött megállapodást formálisan vagy ténylegesen tehát mindenképpen felmondja Athén - mondta Artner Annamária.

Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa azt mondta, azért nagy a görögországi voksolás jelentősége, mert ha nem az eddigi kormánypártok győzedelmeskednek, hanem a Sziriza (Radikális Baloldali Szövetség), akkor felmondhatják, vagy legalábbis újratárgyalhatják a hitelmegállapodásokat, és ez sok kérdést vetne fel az euró jövőjével kapcsolatban. Ha az új görög kormány nem lenne hajlandó teljesíteni az uniós feltételeket, "elapadhatnak a források", nem jutna elég pénz a görög bankoknak, és megindulna a tőkemenekülés, amelyet "csak erőszakos eszközökkel lehetne megállítani" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a májusi választásokon - amely után nem sikerült kormányt alakítani a dél-európai országban - az induló pártok között szétaprózódtak a szavazatok, és a mostani voksolás után is elképzelhető patthelyzet, politikai instabilitás kialakulása. Véleménye szerint Görögország már eddig is sok eredményt ért el gazdasági helyzete javításában, de további komoly szerkezeti reformokra lenne szükség. Hangsúlyozta: az euróövezet elhagyása a jelenlegi jogi feltételek mellett nem lehetséges az unióból való kilépés nélkül, és Görögországot - beleegyezése nélkül - a többi tagállam nem zárhatja ki.

Artner Annamária úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben az euróövezetet csak az menthetné meg, ha tagjai lemondanának nemzeti szuverenitásuk újabb részéről. Ez azonban nem következhet be, mivel most éppen a protekcionizmus újraéledése jellemző, erősödnek a nemzeti piac védelmét követelő hangok - emelte ki.
Hangsúlyozta, "Görögország kilépése az euróövezet széthullásának tényleges kezdetét jelentené", és egyben az EU felbomlásának első lépcsője lenne. E beláthatatlan következmények miatt nem akarják engedni még a legerősebb országok - például Németország és Franciaország - sem, hogy Görögország elhagyja az övezetet - közölte.


Meglátása szerint Görögországot előbb-utóbb követnék a már mentőcsomag igénybevételére kényszerülő országok, illetve azok, amelyek szintén segítségre szorulnak. Úgy fogalmazott, hogy a dél-európai tagállam "kitaposná az utat" a további kilépők előtt.  Mindez Magyarországra is súlyos következményekkel járna, hiszen a protekcionizmus kiélezné a versenyt az országok között, "késhegyre menő" lenne a küzdelem a piacokért. Káosz alakulna ki, jeléül annak, hogy "a világ megérett egy teljesen új berendezkedésre" - mondta a szakértő, megjegyezve: ehhez képest "elenyésző probléma", hogyan alakulna a forint árfolyama.

Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára elmondta, Görögországban tíz nappal a választások előtt lehet utoljára közvélemény-kutatást végezni, és a legutóbbi felmérések azt mutatták, hogy még mindig a konzervatív Új Demokrácia (ND) és a Sziriza áll az első két helyen, és jelentősen növelték előnyüket a többi párthoz képest. Kifejtette, az ND a többi jobboldali, a Sziriza pedig más baloldali erőktől csábított át támogatókat, és jelenleg 25-30 százalék között alakul a támogatottságuk. A Sziriza vezet, de ez a helyzet könnyen megváltozhat - vélekedett.

Úgy látja, májusban a szavazók meg akarták büntetni a Pánhellén Szocialista Mozgalmat (PASZOK) és az ND-t az elmúlt két év megszorításaiért, a hét végi eredményt azonban inkább már az befolyásolja, hogy a görögök egy része fél, hogy az ország kikerülhet az euróövezetből és az EU-ból, ezért az ND-re voksol majd. Mások ugyanakkor attól tartanak, hogy további megszorítások következhetnek, amelyeknek beláthatatlanok a következményei, ezért inkább a Szirizát támogatják - tette hozzá.

A május 6-i görögországi választásokon egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. Karolosz Papuliasz államfő egymás után adott kormányalakítási megbízást a legtöbb mandátumot szerző három párt vezetőinek, azonban nem sikerült stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíciót összeállítaniuk. Utolsó kísérletként az elnök szakértői kormány felállítására próbálta rábírni a pártok vezetőit, ám ez a kísérlete is kudarcba fulladt. Így nem maradt más hátra, mint új választások kiírása.