Ha a beteg nem tudja elmondani, hogy pontosan mi a panasza, vagy nem érti meg a kapott tájékoztatást, az súlyos egészségi következményekkel is járhat - hangzott el a hétfői ismertetésén.

Elsősorban bevándorló lakosok, de a hallás- és a látássérült páciensek orvosi ellátását is javítani akarják a videotolmács program révén. Jelenleg hivatásos tolmács helyett gyakran családtagok tolmácsolnak beteg és orvos között, vagy valaki a kórház dolgozói közül, aki beszéli a beteg nyelvét. Az ilyen esetek során azonban nem ritkán előfordul, hogy fontos információk nem jutnak el az orvoshoz. "Felmerül a kérdés, hogy ki a felelős, ha elveszik az információ" - mutatott rá Gerhard Aigner, az egészségügyi minisztérium betegjogi osztályának vezetője az osztrák rádiónak.

Ausztriában 1,1 millió első-, illetve második generációs bevándorló él. A németek után a törökök és a volt Jugoszlávia területéről érkezettek alkotják a legnagyobb csoportot. A program a tervek szerint 2013-ban indul, először csak kísérleti jelleggel. A rendelőket webkamera segítségével kötik össze egy tolmácsközponttal. A kétéves tesztidőszakban török, szerb, horvát és bosnyák nyelvű, valamint jelnyelven történő tolmácsolást biztosítanak. A betegek jogainak védelmében a beszélgetéseket nem rögzítik és a tolmácsoknak titoktartást kell vállalniuk.

A tesztidőszak alatt az országban húsz baleseti osztályon, illetve háziorvosi rendelőben lesz elérhető a videotolmács szolgáltatás. A program költsége kórházanként évente 51 ezer euró (mintegy 15 millió forint). A kiadásokat a kórházak, az egészségügyi minisztérium és a Bécsi Orvosetikai Intézet közösen állja.