Matan Vilnai izraeli polgári védelemért felelős miniszter szerdán azt mondta, kormánya arra számít, hogy ha csapást mér az iráni atomipari célpontokra, többfrontos harcra kényszerül, amely 30 napig tarthat, és a halálos áldozatok száma elérheti az 500-at. A múlt héten izraeli sajtóértesülések láttak napvilágot arról, hogy a zsidó állam akár még a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás előtt támadást indíthat Irán ellen.
   
Daher Rashed az MTI-nek csütörtökön azt mondta, Izrael és Irán egymásnak szánt nyilatkozatai csak "szóbeli fenyegetések", és nincs komoly realitása annak, hogy valamelyik fél regionális háborút akarna kirobbantani. Hozzátette: a múltban többször is hangzottak már el hasonló nyilatkozatok.
   
Jelenleg a térségben egyébként is súlyos gondot okoz a szíriai konfliktus, meglehetősen instabil a helyzet, amelynek nem lehet sejteni a kimenetelét, Izrael részéről ezért sem lenne "bölcs döntés" Irán megtámadása - vélekedett. Megjegyezte, hogy Izrael erős gazdaságára és iparára nézve sem lenne kedvező egy ilyen lépés.
   
A szakértő szerint bár Izrael komoly katonai fölénnyel rendelkezik a térségben, mindkét fél óriási veszteségeket szenvedne egy esetleges háborúban. Irán atomprogramját pedig legfeljebb csak átmenetileg állíthatná le egy ilyen fordulat - közölte. Kifejtette: Iránt "nem lehet lebombázni", hatalmas területű ország, amelyben szétszórtan helyezték el az atomerőműveket.
   
Sonnevend Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb elve az erőszak tilalma, és egy állam csak kivételes körülmények között alkalmazhat erőszakot egy másik állammal szemben. Ilyen kivételt jelent, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) felhatalmaz erre egy országot, azonban a BT állandó tagjainak vétójoga miatt erre csak ritkán kerül sor – mutatott rá.
   
Kiemelte, a másik kivétel az önvédelem, de a nemzetközi jog az esetleges visszaélések miatt ezt nagyon szűken értelmezi. Egy feltételezett, jövőbeli támadás miatt például nem lehet önvédelemre hivatkozni. Csak akkor alkalmazható erőszak, ha a támadás már valóban megindult, vagy "a küszöbön áll", például az ellenséges csapatok felsorakoztak a határ túloldalán – érzékeltette, hozzátéve: az atomsorompó-egyezmény megsértése önmagában nem tekinthető ilyen küszöbön álló támadásnak.
   
Hangsúlyozta, a megelőző önvédelem nem elfogadott a nemzetközi jogban. George W. Bush korábbi amerikai elnök erre alapozta országa védelmi stratégiáját, de a nemzetközi közösség nem támogatta ezt a megközelítést – emlékeztetett a nemzetközi jogász.