Születése, családja, megkeresztelése

970 körül született Esztergomban, apja Géza fejedelem, anyja Sarolt, az erdélyi Gyula vezér leánya volt.

Születésekor még a pogány eredetű Vajk nevet kapta. 972-ben Sankt-Gallen-i Brúnó püspök megkeresztelte, és az első keresztény vértanú nevét, az Istvánt kapta.

996-ban házasságot kötött Gizellával, Henrik bajor herceg leányával, akinek kíséretével számos pap, szerzetes és lovag érkezett Magyarországra.

Uralkodása

Istvánt atyja még életében kinevezte a nyitrai dukátus urává, majd 997-ben Géza fejedelem halála után fiát, Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása eleje pogány rokona, Koppány vezérrel való háborúskodással telt. Koppány az ősi szeniorátus és levirátus alapján igényelte a fejedelmi trónt, s ezeknek kövevkeztében akarta Géza özvegyét, Saroltot is feleségül venni.

A fiatal István, aki a krónika szerint akkor vett fel először kardot, összegyűjtötte seregét - melyben német lovagok is harcoltak, mint Hont, Pázmán, Vecellin - , Isten segítségét kérte, majd Veszprém mellett győzelmet aratott. A csata során Vecellin német lovag ölte meg Koppányt.

István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem a magyarság egy választás előtt állt, megmarad korábbi hiténél vagy a kereszténységbe integrálódik be. Kelet vagy Nyugat? Végül az utóbbi orientáció győzedelmeskedett. Később évszázadokon át épp a magyar nép védte Európát a keletről érkező hódítók inváziójától. A magyarság a keresztény Európa védőbástyájává vált.

Istvánt az ezredfordulón, vagyis 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság.

István uralkodása első éveiben a hatalmát igyekezett megszilárdítani. Fegyverrel hajtotta uralma alá a régi rend szerint élő törzsfőket s törzseiket. Erre a sorsra jutott az erdélyi Gyula, István nagybátyja és Ajtony vezér. Ám nemcsak a fegyvert használta rendteremtésre. A felvidéki törzsfőhöz, Aba Sámuelhez lánytestvérét adta feleségül. Cserében Aba Sámuel keresztény hitre tért. Ugyancsak békés úton egyezett ki Vatával, a Körös-vidék törzsfőjével, aki szintén felvette a kereszténységet.

Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot.

Egyházszervezés

Királysága területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.

István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak hittérítők, hanem a király és a vármegyék fő emberei is lettek.

A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentfölre tartó zarándokokat István fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentfölre ill. Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.

Gellért velencei szerzetes, a későbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta első igehirdetését. Azt követően mutatták be István királynak, aki itt marasztalta, hogy a magyaroknak hirdesse az Evangéliumot. Sokakat keresztelt meg.

Törvényei

Két törvénykönyvét ismerjük. Az Intelmeket sokáig a törvények kategóriába sorolták be, de valójában királytükör. Ezt feltehetően még életében írásba foglalták.

A törvények megalkotása német mintára történt, de a cikkelyekben a sajátos magyarországi viszonyokat is figyelembe vette.

A kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, az egyik törvénycikk (a Corpus Juris Hungarici szóhasználata szerint fejezet) például arról rendelkezik, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie és papját eltartani. De kötelezővé tette a misére járást is vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklésre vonatkozó addigi magyar szokásokat is, védve ezáltal a magántulajdont, illetve megszüntetve a levirátust.

Utódlása, utolsó évei, halála

István és Gizella házasságából feltehetően több gyermek született, egyes elméletek szerint két fiú és három lány. A fiúk Ottó és Imre. Mivel Ottó bizonyára fiatalon meghalt, így Imre vált a trónörökössé. Neveltetésére nagy gondot fordítottak, a velencei Gellért foglalkozott a herceg tanításával, István pedig az Intelmekben foglalta össze tehetséges, keresztény lelkületű fia számára a jó király teendőit, mely latin nyelvern íródott. Ez a mű volt az akkori Magyarország legjelentősebb irodalmi alkotása.

Ám 1031-ben Imre váratlanul meghalt, vadászbaleset érte, egy vadkan megsebezte. E szörnyű csapás beteggé tette a királyt, és az csak tetézte fájdalmát, hogy közvetlen rokonai között senkit nem látott alkalmasnak, hogy örökébe lépjen és keresztény hitben megtartsa az országot.

Választása végül lánytestvérének fiára, Orseolo Péterre esett.

Utolsó évei betegeskedésekkel teltek, s állapotán nem javított a trónutódlás körüli bonyodalmak, felesége, Gizella és Péter herceg közti feszültségek sem. Élete vége felé egy sikertelen merényletet kíséreltek meg ellene. A merénylőt büntetésként megvakíttatta.

István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. Népe három évig gyászolta:
"Azonnal Magyarország-szerte gyászra fordult a lantpengetés, az ország népe mind, nemesek és nem nemesek, gazdagok és szegények egyaránt siratták a szent király halálát, bőséges könnyhullatással és sok jajszóval gyászolták az árvák kegyes atyját. A szomorúság és fájdalom jeléül gyászruhát öltöttek, az ifjak és szűzek három évig nem táncoltak, elhallgatott a mindenféle nyájas, édeshangú muzsikáló szerszám, hű szívek siralmával siratták őt; vigasztalhatatlan, nagy volt a siralom." (Képes Krónika)

Utóhatása, emlékezete

1083. augusztus 20-án Istvánt szentté avatták, s így ő lett az első magyar katolikus szent, s egyben szent király.

1983 augusztusában a budapesti Városligetben mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját, amely óriási sikert aratott. Az darabról készült lemez minden idők legnagyobb példányszámban eladott magyar lemeze lett, illetve a darab a mozikban és a TV-k előtt is milliókat hódított meg. Majd 2000-re, a millenniumi évre elkészült a darab folytatása is, Veled, Uram! címmel, amelyet az esztergomi bazilika előtt mutattak be, nagy sikerrel.

Nevét több falu, például Királyszentistván és Szentistván és számos templom is őrzi; a legnagyobb az Ybl Miklós tervei alapján épült, budapesti Szent István-bazilika. Lovasszobra, Stróbl Alajos alkotása a budai Várban áll. A koronázás ezredéves évfordulója alkalmából 2001. augusztus 20-án avatták fel Budapest XVI. kerületében (Sashalmon) az önkormányzat előtti parkban R. Törley Mária szobrászművész Szent István-emlékművét. A Bükki Nemzeti Parkban cseppkőbarlangot neveztek el róla (István-barlang).

1998 óta a tízezer forintos bankjegyen Szent István arcképe látható. 2000. augusztus 20-án egy olyan kétezer forintos is forgalomba került, amely egyik oldalán a Szent Korona, másik oldalán pedig Benczúr Gyula, Vajk megkeresztelése című festménye látható.

Az államalapító István királyt augusztus 20-án ünnepeljük, és ez a legnagyobb nemzeti ünnepünk.