A csárdást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is együtt táncolta gyergyószentmiklósiakkal. A Csárdásrekord fővédnöke Bajtai Erzsébet nagykövetasszony volt.  

A 20 perces közös táncot a gyergyószentmiklósiak világtalálkozója alkalmából szervezték meg a székelyföldi város főterén. Július 26. és 29. között Gyergyószentmiklós hazahívta a nagyvilágban szétszóródott szülötteit. A résztvevőket regisztrálták, így állapították meg, hogy 2332-en vettek részt a közös táncban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a részvevőkhöz intézett köszöntőjében rámutatott: nagyon fontos, hogy a magyarság megőrizze értékeit, és ez a táncos ünnepség a kulturális örökség, történelmi sorsközösség megőrzését, éltetését szolgálja.

"Amikor egy közösség, így például most a gyergyói közösség, megőrzi a saját hagyományait, akkor ezáltal az egyetemes magyarságnak az értékeit menti, őrzi meg és adja át a következő nemzedékeknek. És ezért azt gondolom, hogy ami most itt Gyergyószentmiklóson történik, az az összes magyar város és az összes magyar közösség számára példaértékű kell hogy legyen az egész Kárpát-medencében" - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Különleges hangulat uralta Gyergyószentmiklós utcáit szombaton, székely ruhát viselő emberek jártak-keltek a városban, népi muzsika szórakoztatta a járókelőket. Bartalis Zoltán (prímás), Köllő Gerő (brácsás) és Kostyák Márton (nagybőgős) zenéjével táncra hívogatta az embereket, a csárdásrekord alatt is ők húzták a talpalávalót. Már délelőtt elkezdődött a készülődés, szalagok kerültek a hajfonatokra, kalapokra, volt, aki néhány tánclépéssel melegített be a nagy eseményre.


A regisztrációs sátorban már reggel kilenc órától elkezdték a jelentkezők bejegyzését. Minden résztvevő egy perecet, vizet és egy Gyergyói Csárdásrekord feliratú szalagot kapott. Kezdetben elkeserítőnek tűnt a helyzet, hisz délben csak négyszázan regisztráltak. Később egyre nagyobb sorok kígyóztak a regisztrációs sátor felé. Így a jelentkezési időt egy órával meghosszabbították, és a várt kétezer regisztráló számát jóval meghaladták. Ujjongó tapsözön fogadta azt a bejelentést, miszerint elfogyott a szalag és a perec, hisz akkor már nyilvánvaló volt, hogy a vártnál többen érkeztek

Miután minden táncos elfoglalta a helyét, Kémenes Lóránt Zoltán (Lóripap) megáldotta a rendezvényt. Elmondta: „Ragyognak a szemek, feszülnek a lájbik a melleken. Ne csak ma járjunk büszkén, Gyergyó főutcáján!”  Mezei János polgármester „Hajrá, Gyergyószentmiklós” felkiáltással üdvözölte az egybegyűlteket. Megjegyezte: „Felül kell kerekednünk azon a mérhetetlen gyászon, amire viseletünk fekete színfoltja emlékeztet. Gondoljunk arra, hogy ez a felséges példaértékű pillanat, milyen nagyszerű emlék lesz gyermekeink emlékezetében.” „Nem csak hisszük, valljuk székely ez a föld és az is marad” – fűzte hozzá.

Bajtai Erzsébet Magyarország bukaresti nagykövetének felesége, a csárdásrekord védnöke nyitotta meg a tömeges csárdásozást. „Különleges táncunk van egész Kárpát-medencében, amikor ezt táncoljuk, fogjuk egymás kezét, akkor nincs olyan, hogy árva magyar” – emelte ki. 

Délután két órakor megmozdult a tömeg, ropta a csárdást idős és fiatal. Volt, aki párban táncolt, de a körtánc, a jókedvű csújjogtatás, éneklés sem maradt el. A székely ruhák színes forgataga vette körül a város főterét, húsz percen át együtt táncolt elszármazott és itthon élő gyergyói. Több néptánccsoport is részt vett a világrekord felállításában. A környező gyergyói településekről is sokan érkeztek, de voltak Borszékről, Balánbányáról, Kolozsvárról, Csíkszékről, Zetelakáról, Barótról, Marosvárhelyről és környékéről, Sepsiszentgyörgyről, Tusnádfürdőről, sőt Brăiláról is. Ezenkívül Budapest és több magyarországi város képviseltette magát a csárdásrekordon. A különleges eseménynek németországi, amerikai, svédországi, dániai és izraeli résztvevője is volt. Több száz néző gyönyörködött a táncoló tömegben. A csárdásrekord sikerességének hírét taps, örömkiáltás és kalapfeldobás fogadta.  

Gyergyószentmiklósiak a bajaiak mintegy 1600 fős csárdásrekordját döntötték meg, de a Guinness rekordok könyve nem vállalta a hitelesítést, a szervezők értesülése szerint azért, mert a csárdást nem tartja más táncoktól pontosan megkülönböztethető, sajátos táncnak.

A legfiatalabb lány a 3 hónapos Gábor Rebeka volt, a fiuk közül pedig a 4 hónapos Blénesi Bálint részesült különdíjban, aki székelyruhába öltöztetve táncolt szüleivel. A legidősebb résztvevő díját a 82 éves gyergyószentmiklósi Laczkó Dávid Brigitta vehette át. Románia területéről legtávolabbról Ivanescu Nicolae érkezett Dambovitarol, a külföldiek közül pedig a 81 éves Tar Károly és a 76 éves Demeter Juliánna, akik az Amerikai Egyesült Államokból jöttek Gyergyószentmiklósra csárdást táncolni.

A szervezők jövőre a gyergyóiak világtalálkozójára is terveznek egy hasonló, nagy tömeget megmozgató rendezvényt.


A csárdásról

A csárdás hagyományos magyar néptánc (az elnevezés a ’csárda’ szóból ered, melynek jelentése: kocsma). A magyar táncstílus megtestesítője, amiben büszke tartású férfi táncosok külön-külön rögtönöznek, szét- és összedobbantva lábaikat, majd a férfiak a nőkkel párban forognak.

Magyarországról származik, és népszerű lett a környező területeken is a Vajdaságban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Kárpátalján, Morvaországban, a bánáti bolgároknál. Kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza, mely sorozási tánc volt a magyar hadseregben.

A csárdást a ritmus váltakozása, variálása teszi jellemzővé: a lassú vezeti be, és a vidám, nagyon gyors tempójú friss fejezi be. Számos más variáció van, melyeket ritka csárdásnak, sűrű csárdásnak és szökős csárdásnak neveznek. A zene lüktető, szinkópált 2/4 vagy 4/4 ritmusú. A csárdás páros tánc, a férfi és nő legtöbbször összekapaszkodik. Amikor mégis különválnak, csalogatásnak nevezzük, ezt főleg az erőfitogtatás, incselgés tölti ki.

Klasszikus zeneszerzők is felhasználtak csárdás témákat, mint például Liszt Ferenc, Johannes Brahms, Johann Strauss, Pablo de Sarasate, Pjotr Iljics Csajkovszkij és mások. A világon a legismertebb „csárdást” Vittorio Monti írta hegedűre és zongorára, a tempó 5 variációjával.