A levelekre, a versre és egy kis borítékban elhelyezett Deák-hajtincsre a francia nagykövetség pincéjében egy páncélszekrényben bukkantak. Mint René Lois Roudaut elmondta, a dokumentumokat a második világháború végén helyezte el Deák Ferenc egy távoli rokona megőrzésre a nagykövetségen. Az anyagra egy nemrég végrehajtott rendrakás közben bukkantak rá, mint a nagykövet fogalmazott, jelentéktelen iratok között. A diplomata kitért arra is, hogy a leveleknek hányattatott sorsa volt, a nagykövetség Fő utcai épületét ugyanis a világháború végén lebombázták.

A nagykövet kiemelte, hogy a levelekből, amelyeket Deák Ferenc Nedeczky Idához, unokahúgához és keresztlányához írt, nem a politikust, hanem a magánembert ismerhetik meg az olvasók. Mint fogalmazott, Deák Ferenc levelei hétköznapi hangvételűek, és a mindennapi élet apró eseményeibe engednek bepillantást. "Fellebbentik a fátylat Deák Ferenc jelleméről, mértékletességéről, józanságáról, erőszak-ellenességéről" - fogalmazott René Louis Roudaut, aki megemlékezett arról is, hogy a liberális, nyitott szellemiségű Deák Ferenc igazságügy-miniszter volt a Batthyány-kormányban, illetve ő volt az 1867-es kiegyezés szellemi atyja. Szőcs Géza államtitkár emlékeztetett, vasárnap ünnepli az ország a magyar kultúra napját, a Himnusz születésnapját, amely arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet az "évezredes magyar kultúrkincsre".


A levelek jelentőségéről szólva elmondta: abból a korszakból való, amikor a "haza bölcse" mintegy egy évtizedre visszavonult a közélettől. Mint fogalmazott, az önmérsékletre, fegyelemre intő levelek bölcs, olykor humoros-csipkelődő hangvétele olyan művek sorába illeszkedik, mint a Szent István király intelmei Imre herceghez vagy a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz.

"Ezek a dokumentumok, amelyek e történeti falak közé kerülnek, bizonyossággal megmaradnak a jelen kutatói és a jövő nemzedékei számára. Mondhatni a közöstudás elemévé válnak" - fogalmazott Szőcs Géza, aki megköszönte René Louis Roudaut ajándékát.


Cieger András történész az 1853 és 1862 között keletkezett dokumentumok történetét ismertetve arról beszélt, hogy a levelek későbbi sorsáról csak annyi tudható, hogy Nedeczky Ida menye, a francia származású Szabadhegyi Imréné az 1950-es években adta be a nagykövetségre. A történész szerint azért, mert a világégéstől, a kommunista hatalomátvételtől tartva csak saját hazája követségében bízott.


A történész megjegyezte, a történettudomány tudott a levelek létezéséről, kettő kivételével többé-kevésbé tartalmukat is ismerte. Kitért arra is, hogy meglepetés a dokumentumok között talált hajtincs, amely bizonyára az 1850-es évekből származik. "Nem rendelkeztünk eddig Deáktól származó testereklyével" - mutatott rá.
Cieger András elmondta: Deák Ferenc és a keresztlánya között közeli kapcsolat volt, egyes források szerint a politikus Nedeczky Ida karjai között halt meg 1876-ban.  A most előkerült emlékek a Magyar Országos Levéltárban a Deák Ferenccel és a Deákkal rokon családok iratainak gyűjteményében kapnak helyet.