A tárlat bepillantást enged az itáliai reneszánsz és a barokk, valamint a 17. századi holland és flamand mesterek műveibe. A kiállítás érdekessége, hogy több festmény restaurálása a közelmúltban történt meg, így a nagyközönség számára eddig ismeretlen művek is láthatók lesznek. Különlegességnek számít, hogy az alapításának 300. évfordulóját az idén ünneplő város ezzel a kiállítással emlékezik meg gróf Esterházy Pál (1635-1713) birodalmi hercegről, Magyarország nádoráról, aki Kaposvár betelepítésére adott engedélyt.

Esterházy Pál neves műpártoló és műgyűjtő, a magyarországi barokk költészet egyik kiemelkedő alakja volt. 1681-ben Magyarország nádorává választották, 1687-ben megkapta a birodalmi hercegi címet. Az 1690-es évektől visszavonult a közélettől, elsősorban családi birtokaival és a művészetekkel foglalkozott.

A kiállítást a képekkel együtt Kaposvárra érkező Ember Ildikó művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának vezetője ajánlja majd a látogatók figyelmébe, míg Kaposvár és az Esterházy-család kapcsolatát Szita Károly polgármester idézi fel a megnyitón.

Mint arról Ember Ildikó, a kiállítás kurátora a képek kicsomagolása előtt újságíróknak beszámolt, a művészetek pártolásában élen járó magyar arisztokrata család a 17. század elejétől több nemzedéken át gyűjtött műtárgyakat. A dinasztia legjelentősebb műgyűjtője II. Miklós herceg (1765-1833) volt, aki főként festményekkel gyarapította a családi képtárat és a 19. század elején Európa egyik legkiemelkedőbb értéket képviselő műgyűjteményével rendelkezett.

Az állam 1871-ben vásárolta meg a páratlan, mintegy 600 festményt, 3500 rajzot és 51 ezer metszetet tartalmazó Esterházy-gyűjteményt, amely később a Szépművészeti Múzeum kollekciójának alapja lett. Az Esterházy-gyűjteményből válogatott kiállítás október 27-ig tekinthető meg Kaposváron.