Létezett Európa szívében egy mesésen gazdag középkori ország, a Magyar Királyság. Várai, palotái és templomai a föld alatt várják, hogy felfedezzük őket. A szakemberek most 3D-s rekonstrukcióval teszik láthatóvá – újjáépítés nélkül is – a láthatatlant: hazánk egykori pompás épületeit.

„Az építészeti rekonstrukció mindig is a kutatás alapvető módszere volt. Ám a hagyományos rajzok, a miniatürizált modellek nem adhatják vissza az építészet egyik leglényegesebb elemét: a térélményt” – magyarázza az igazgató. Az első számítógépes rekonstrukciók az 1990-es évek elején készültek Európában, de még népes szakembergárdát, nagy kapacitású gépeket és rengeteg pénzt igényeltek. Igazi áttörést azok az építészeti tervezőprogramok jelentettek, amelyekkel gyakorlatilag úgy lehet rajzolni, mint egy rajztáblán.

- A nemrég felújításon átesett, klasszicista épület helyén állt XI. századi eredetű templomot egy tizenöt perces 3D-s animáció és egy interaktív virtuális túra mutatja be - mondta az MTI-Pressnek Balogh András, a rekonstrukciót készítő Pazirik Kft. ügyvezető igazgatója.

A külön moziteremben látható film, amelyből ízelítőt kaphattak az állandó kiállítást rendező Wosinsky Mór Múzeum rendezvényeinek résztvevői, a templom román kori és gótikus állapotát járja körül írott és hangzó szöveg kíséretében, metszetrajzokon, alsó és felső nézőpontból készült térhatású képeken, majd diaként vetített képeken ábrázolja az épületet. Végül a teljes gótikus templombelsőt láthatják a nézők.

- A megyeházán a 3D-s látványtechnika újszerű megoldásával virtuális időutazást is kínálnak majd a látogatóknak - jegyezte meg Balogh András. - Egy táblagépen vagy mobiltelefonon a templom egykori helyszínén állva is megnézhetik a rekonstrukciót. Mobil internetkapcsolattal a 3D-képek egy http-címről letölthetők, így mindenhol meg lehet nézni, de a helyszínen a legérdekesebb, hiszen a képernyőn vagy kijelzőn körbe fordulva látható a középkori környezet.

A 3D-s rekonstrukció során az informatikusok a régészek kézi rajzaira és dokumentációikra támaszkodnak.
- A simontornyai vár esetében könnyű dolgunk volt, hiszen egy nagyon jól feltárt várról van szó, és Szőke Balázs művészettörténész már készített térbeli rekonstrukciót. A szekszárdi apátság esetében pedig szintén meglévő építészeti modellekre is támaszkodhattunk - árulta el. 

A bizonytalanságot az építmény magassága jelenti

Mielőtt hozzákezd egy középkori épület virtuális felépítéséhez, Buzás összegyűjti a történeti forrásokat, a kutatási eredményeket és az ásatási dokumentációkat. „Ezek feldolgozása rögtön felvet néhány kérdést. A kisnánai várban például az egyik épületszárnyról csupán feltételeztük, hogy 14. századi nemesi udvarház lehet. Megnéztük, hol lehet kideríteni, helyes-e a feltevésünk. Ástunk egy árkot, és a kutatás igazolta elméletünket.”

- Az első fázisban tehát mindig tudományos rekonstrukció készül. Forrásanyagot gyűjtünk, az ábrázolásokat, a feltárások adatait, a kőfaragványokat, a szerkezetet, a boltozatot lehet ismét visszaállítani - fejtette ki az előkészítést végző Buzás Gergely régész-művészettörténész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. Az ebből készülő építészeti 3D-s modellt adják át a 3D-grafikusoknak, akik fotórealisztikus képeket, filmet készítenek belőle. 

Minden épületről pontos geodéziai felmérés is készül. Rögzítik az alaprajzi és a magassági adatokat, az előkerült kőtöredékeket is fölmérik. Ám nem elég lerajzolni a faragott köveket. „Bennünket a bennük rejlő információ érdekel, hiszen az egykori épületet szeretnénk megismerni és felépíteni. Először látnunk kell, hogy a megtalált kő mondjuk egy ajtókeret jobb felső sarkának töredéke, ehhez viszont ismernünk kell a középkori faragott kőszerkezeteket. Vagyis először az adatok alapján megrajzoljuk a keretet, majd behelyezzük a föllelt töredéket” – magyarázza Buzás Gergely. 

Az adatgyűjtés után kezdődhet az építkezés: először az egyes szinteket kell megrajzolni, majd következik a falak magasságának meghatározása. De honnan tudja a régész, hogy épülete valóban állni fog? Tapasztalatai alapján dolgozik, csakúgy, mint a középkori mesterek, akik még nem ismerték a statika tudományát. Tudták például, hogy egy adott méretű oszlop elbír egy adott fesztávú boltozatot, s ezt az arányt használták.

Közlése szerint a szekszárdi apátság falmaradványai alapján az épület alaprajza kikövetkeztethető volt, de a magasság és az épülettömeg ebből nem derül ki. A feltárást 1968 és 1972 között elvégző Kozák Károly elképzelhetőnek tartott egy görögös, szimmetrikus kereszt alaprajzú templomot, középen kupolával. Az 1794-ben leégett templomról fennmaradt egy rajzsorozat, amely alapján pontosan lehetett magasságot mérni, ez azonban a barokk kori állapotot rögzíti, amikor már sok középkori részlet hiányzott.  A munkát tehát az alaprajz, a barokk ábrázolások, a kőfaragványokból összeállítható gótikus boltozat és a román kori szentélyrekesztő oszlopfők, lábazatok segítették.

- A 3D-s rekonstrukcióban ezek alapján centrális alaprajzra épült, bazilikaszerű román kori felépítmény látható nyolc karéjjal, két mellékhajóval, amelyben hangsúlyosabb a hossztengely, mint a kereszttengely. Ilyen épületek Közép-Itáliából, Ancona környékéről ismertek - hívta fel a figyelmet a régész. - A gótikus templomot pedig karcsúbb, magasabb toronnyal ábrázolták, amely kiegészült egy északi oldalkápolnával.

Buzás Gergely szerint a bizonytalanságot az építmény magassága jelenti. Az említett barokk kori felmérésen a mellékhajó és az oldalszentélyek hétméteres magassága jól látható, a főhajóé viszont kétséges; az utóbbi esetében az itáliai példákra támaszkodva határozták meg a magasságot. A gótikus templom magasabb lehetett a barokk kori épületnél, de a főhajó és a torony magasságát csak becsülni lehetett. A rekonstrukciónál a középkorban alkalmazott arányokat vették figyelembe: a templomok magasságát akkoriban úgy határozták meg, hogy a belső tér szélességének másfélszeresét vagy kétszeresét vették.

A szakember úgy vélte, hogy a szekszárdi templom esetében, ahol a főhajó szélessége 5,5 méter volt, az arány a román korban egy a kettőhöz lehetett. A gótikus átépítés után viszont az épület még karcsúbb lett: az eredetileg 11 méteres belmagasságot ekkor az új boltozat miatt minimum 16 méterre kellett, hogy növeljék, következésképpen a templom teljes magassága a tetőzettel együtt elérhette a 24 métert, a toronysisakig mérve pedig akár a 45 métert is.

Legyen szakmailag hiteles, de mégis látványos

Szintén nem lehet tudni, hogy milyen színű volt a templom, ezért a 3D-s képeken fehér falakkal ábrázolják az épületet, a gótikus szárnyas oltárt pedig másutt létező oltárok mintájára alkották újra. Arra a kérdésre, hogy a középkori szekszárdiak ráismernének-e templomukra, a régész azt válaszolta, hogy reménye szerint igen.

- Minden rekonstrukció hipotézis, száz százalékosan nem fogjuk tudni, hogy milyen volt. A szekszárdi apátsági templom rekonstrukciójának azonban elég nagy a valószínűsége - állította.

- Mi úgy gondoljuk, hogy minden rekonstrukció egy lehetséges változat - vette át a szót Balogh András. - Sokan az épített örökséget szabályozó, 1964-es velencei chartára hivatkoznak, amely szerint csak az építhető újjá, amiben biztosak vagyunk. Ami azonban ötven éve biztos volt, arról már lehet, hogy ma másképp gondolkozik a tudomány. Úgy tartjuk, hogy a rekonstrukció maradjon szakmailag hiteles, de mégis legyen látványos.

- A látogatóknak van egy minimális grafikai elvárásuk, ha ennek nem felelünk meg, elveszítjük az érdeklődésüket - fogalmazott a régészetet is tanult informatikus.

Buzás Gergely szerint is jó a hasonló rekonstrukciók fogadtatása. - Egy sor lelet értelmezhetetlen a látogatóknak, főleg a mai, vizuális világban. Az animáció segíti a megértést, korszerű múzeum e nélkül ma már szinte elképzelhetetlen - szögezte le a visegrádi múzeum igazgatója.

A számítógépes tervezés (CAD) eszközkészlete nem csak modern, tervezett épületek megjelenítésére, hanem régvolt épületetek rekonstrukciójára is alkalmas. A középkori épületek virtuális rekonstrukciója ma már két évtizedes múltra tekint vissza Európában. Időközben a hatalmas technikai fejlődés nem csak a virtuális megjelenítés minősét javította, de a munkát egyszerűsítve humán képzettségű szakemberek számra is megnyitotta a lehetőséget a CAD eszközök használatára.

Hazánkban is évtizedes hagyományai alakultak ki a digitális épületrekonstrukciók készítésének. Mára számos szakember, több műhely és cég foglalkozik ezekkel. A konferencia őket kívánja összegyűjteni, és egy reprezentatív válogatást bemutatni a nagyközönségnek munkáikból. Olyan nagyszerű középkori épületek rekonstrukcióival ismerkedhetnek meg a konferencia résztvevői, mint a visegrádi királyi palota, a székesfehérvári bazilika, az egri vár. Közben hallhatnak a kutatók által követett módszerekről, célokról, eszközökről, és arról, hogy ez az új technológia miképpen alakítja át tudományos szemléletünket és viszonyunkat a múltunkhoz. 

VIDEÓK: