Szabó István az MTI-nek elmondta: nem változott a viszonya Szabó Magda regényéhez, a kezdetektől fogva a két főhős arcát szerette volna megmutatni, azt, ahogy az energia áramlik köztük, ahogy az érzelmek fellobbannak, majd kihunynak. "Az volt fontos, hogy azt, amit Szabó Magda a szavakkal kifejezett, megpróbáljam gesztusokkal, arcokkal, tekintetekkel, a színészek közti viszonyokkal megjeleníteni" - fogalmazott a rendező, aki Az ajtót "nagyon szép feladatnak és komoly kihívásként" jellemezte.

Az alkotó kitért arra is, hogy bár Szabó Magda írt egy-két kifejezetten filmszerű jelenetet a könyvébe, ezek a végső változatba mégsem kerültek be. Az egyik ilyen jelenetről Szabó István elmondta: a számítógépes animáció miatt húzták ki végül, "idegennek" érezték a lélektelen technikát a színészek által megjelenített érzelmekkel szemben. "Arról a jelenetről van szó, amikor Magda belép Emerenc szobájába, és azok a régi, szúette bútorok az első érintésre szétporladnak. Amikor azonban összevágtuk a filmet, azt éreztem, hogy nem illik ez a technika a tekintetek fényéhez" - magyarázta a rendező, majd rámutatott, hogy az Emerenc múltját felvillantó viharjelenetben viszont kihasználták a számítógépek adta lehetőségeket. "Nem értek ehhez a technikához. Azt azonban megtanultam, hogy csak módjával, segédeszközként szabad alkalmazni, nem öncélúan. A legfontosabb, hogy a tekintetekben az igazi érzelem jelenjen meg" - szögezte le Szabó István.

A rendező kitért arra is, hogy tartott az állatokkal való munkától, végül azonban Horkai Zoltán állatvédő és állatidomár segítségével gond nélkül forgatták le a jeleneteket Violával, a kutyával, valamint Emerenc macskáival. "Eszembe jutott Truffaut Amerikai éjszaka című filmje, amiben a macska folyton tönkreteszi a felvételt. Horkai Zoltán azonban olyan szeretettel bánt az állatokkal, hogy mindent szinte elsőre teljesítettek neki" - idézte fel a forgatást Szabó István.

Arra a kérdésre, hogy miért esett a választása Emerencként Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznőre, amikor a regényben Helen Mirrennél sokkal erőteljesebb fizikai alkat jelenik meg, Szabó István azt felelte, hogy ő csak hű akart lenni Szabó Magda leírásához. "Azt írta, hogy Emerenc egy királynő. Királynői a tartása, a viszonya a világhoz, a természethez. Így amikor kiderült, hogy nemzetközi koprodukcióban készülhet el a film, rögtön Helen Mirrenre gondoltam" - fogalmazott a Kossuth-díjas alkotó, majd megjegyezte, a színésznő maga is az egyik legfontosabb szerepének nevezte Emerenc figuráját.

A rendező hasonlóan vélekedett a Magdát alakító Martina Gedeckről is; mint fogalmazott, nem fizikai hasonlóság miatt esett rá a választása. "Felkészültségében, tudásában, érzékenységében, műveltségében van meg mindaz, amit Szabó Magda képviselt" - mutatott rá.

Eperjes Károlyról, aki a filmben Tibort, Magda férjét játssza, a rendező elmondta, hogy mintegy harmincéves munkakapcsolat fűzi őket össze, ő játszotta a Rokonok egyik főszerepét, a Hanussenben Nowotny Tibor kapitányt, de feltűnt a Redl ezredes egyik fontos mellékszerepében is. "Azt gondoltam, élvezni fogja ezt a visszafogott szerepet, amelyben csodálattal nézi a tehetséges feleségét, de azért van véleménye, és nagyon finom, gyöngéd iróniával helyre tudja őt tenni" - vélekedett Szabó István Tibor szerepéről. Hozzátette: Eperjes Károlyhoz fűződik a film egyik legemlékezetesebb jelenete is, amikor Magda épp a Kossuth-díj átvételéről ér haza, férje pedig az ajtóban várja. "Állt az ajtóban és különleges rémület és szomorúság volt a szemében, mert meg kellett neki mondani, hogy mi történt Emerenccel" - fogalmazott a rendező.

Szabó István felidézte, hogy a forgatás előtt a főszereplőkkel három nap alatt szóról szóra átbeszélték a forgatókönyvet. "Minden szóról megbeszéltük, mi lehet mögötte, milyen lehetőségek adódnak eljátszani a szavak mögötti jelentéstartalmat, szükség van-e egyáltalán a szóra. Sok kérdésük volt, a válaszokat pedig megpróbáltuk közösen megtalálni" - mesélt az előkészületekről az alkotó.

Arra a kérdésre, hogy vajon a külföldi nézők megértik-e a történet mélyebb jelentésrétegeit, a rendező azt felelte, hogy ebben csak reménykedni tud. A film nemzetközi premierjét a magyar bemutató után két nappal tartják Németországban március 9-én, ezt követően országos forgalmazásba kerül.

A filmben felcsendülő Robert Schumann-művekről Szabó István elmondta, a kezdetektől fogva kamaramuzsikában gondolkozott. "Amikor elolvastam a könyvet, rögtön egy kamarafilm lehetőségét láttam meg. Tudtam, az érzelmekre koncentrálunk, amelyekhez Schumann-műveit szerettem volna megszólaltatni" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy milyen esélyekkel indulhat a magyar moziban az irodalmi adaptáció, a rendező azt felelte, hogy Az ajtó egy érzékeny nézői rétegnek készült. "Olyanoknak szerettem volna kedvezni, akik szeretnek elgondolkozni bizonyos kérdéseken, akik egy-egy történet tanulságait szívesen összevetik a maguk életével. "Tudom, ez egy szűkülő réteg, és nem is határozható meg életkorral vagy nemi hovatartozással" - mutatott rá Szabó István.

Szabó István az MTI azon kérdésére, hogy ismert-e személyesen Emerenc személyiségéhez hasonló embert, igennel felelt, azt azonban elmondta: megismerni, közel kerülni hozzá, nem sikerült.