Az idei Gombold újra pályázaton számos olyan tervező tűnt fel, aki hosszú kihagyás után tért vissza a szakmába. Kalácska Zsana az egyetem befejezése és kisfia születése óta nem dolgozott. Fémműves forma- és ékszertervezőként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, de mégis a filcből és bőrből, rétegelős technikával készült nyakláncaival nyerte el a WAMP – Wasárnapi Művész Piac különdíját a Gombold újra 2.0 – Divat a magyar! tavaszi pályázatán.

A zöld növények övezte sorházban filigrán, szép alakú lány nyit ajtót. Szinte teljesen ékszermentes, csak azt a különleges, két ujját fedő ezüst gyűrűt viseli, amelyet első ezüst ékszerként készített.

"Amolyan amulett, szinte hozzám nőtt" - jegyzi meg nevetve, és szeretettel végigsimít a kecses holmin.
Persze nem mindig volt ez így, sőt. Az egész ékszerbolondéria azzal kezdődött elmondása szerint, hogy nem akart olyat hordani, amilyet más, ezért megtanulta, hogyan készítsen magának valami egyedit. Aztán, ahogy az lenni szokott, az alkotás öröme, az új és újabb létrehozásának izgalma magával ragadta.

Hosszú évekig tanulta az ékszerkészítés tudományát, legyen az alapanyag bőr, fém vagy textil - minden érdekelte. Több népművészeti iskolát is elvégzett, zománc-, majd aranyműves lett belőle. Egyszer egy ötvösnél munkát is vállalt, de tudásszomja tovább űzte; három évvel ezelőtt vette át diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen fémműves formatervező szakon.

- Erre hamarosan szükségem lesz, mivel tovább gondoltam a Pangolint. A mostaniak könnyű, nyári darabok, amelyeknél helyénvaló a csúszó zár, de egy nagyvilágibb, komolyabb viseleten töröm a fejem, amelyhez már fémkapocs kell - magyarázza.

Úgy véli, hogy még számtalan lehetőséget rejt tobzoskája, és a következő években teljesen leköti majd, hogy kihozza belőle, amit csak lehet.


Mi is az a tobzoska?

A szebbnél szebb nyakékek és karkötők bőr lemezkéi úgy fekszenek egymásra, hogy az valóban a kedves állat hátára emlékeztet. Kalácska Zsana játszik a színekkel, kombinálja, variálja őket, sokszor visszaköszön a népművészet, de sokkal inkább a geometriai formákért van oda. Tulipánmotívumos nyakékét a Gombold újra! pályázatra készítette, ezt az ősi magyar motívumot választotta az ékszer két oldali láncolatában - rendkívül látványos darab lett belőle.

A tobzoska lemezkéi speciális fűzési módszernek köszönhetően mutatnak jól, ám arról a művész nem árul el részleteket. Véletlenül jött rá, egy korábbi munkája során. Rácsodálkozott, aztán évekig pihentette. A pályázatra vette elő újra, és nyert.

– Miért pont a tulipánmotívumokat választottad?

– A sorminta jellegű motívumokat lehet leginkább felhasználni ennél a technikánál, hiszen ismétlődő szerkezetről van szó. A tulipánmotívumot geometrikussá lehet tenni, szét lehet szedni elemeire, emiatt pedig igen könnyen be lehet illeszteni ebbe a technikába.

– Milyen technikával készültek ezek a darabok?

– Egymásba kapcsolható elemekből áll, nem kell hozzá semmilyen kiegészítő elem. A diplomamunkám is hasonló kísérlet volt: akkor modulokból építkező, színbeli és térbeli elrendezésben változatosan alakítható rendszereket dolgoztam ki, amelyeket főleg táskákon alkalmaztam. Mindkettő saját fejlesztésű technika, de amiért most díjaztak, azt a későbbiekben szeretném levédetni. A pályázat során olyan tárgyakat akartam létrehozni, amelyek a díszítőművészetből merítenek. A hímzés kötött az anyagfelülethez, olyan megoldást szerettem volna találni, amellyel a díszítményt el tudom választani a hordozófelülettől. Önálló életre akartam kelteni, hogy bármilyen öltözékre át lehessen helyezni.

– Milyen további terveid vannak ezzel a technikával?

– Folyamatosan keresem a formai lehetőségeket, hogy mire lehet még használni. Néhány évig biztos, hogy ennek a fejlesztésével leszek elfoglalva. A nulláról kell elkezdeni szakmailag felépíteni magamat. Amikor elnyertem a WAMP különdíját, hogy egy évig ingyen ott lehetek a vásáron és árulhatom a termékeimet, akkor adta magát a dolog, hogy komolyabb kiegészítő kollekciót tervezek a nyertes munkák alapján. Jelenleg ezen dolgozom. Ha úgy érzem, hogy vállalható lesz, akkor szeretnék minél több helyen megjelenni a munkáimmal.

Az biztos, hogy az egyedi - és feltételezhetően sehol máshol a világon nem alkalmazott módszerhez - egyedi kések, síkkimetsző formák kellenek, hiszen más eszközzel nem lehetne szépen, pontosan vágni a formákat. A bonyolultabb formáknál több, akár 12 féle metszőkést is használ.

- És az anyagok sem olcsók, meg kell gondolni, hány kést készíttetek, és milyen alapanyagokat használok - sóhajt az ékszerkészítő, aki rendszeresen jár beszerző útra Budapestre, de nem vágyik rá, hogy a fővárosba költözzön. Ennek legfőbb oka huncut, csupa energia, három éves kisfia, Ákos.

- Én tudom, hogy milyen jó a Balatonhoz közel felnőni, és őt se akarom ettől megfosztani. Itt élnek a szüleim, akik nagy segítséget nyújtanak a gyereknevelésben, erről nem akarok lemondani - ismeri el az édesanya, akinek nincs oka életkorát titkolnia (35 éves), mert úgy néz ki, mint aki tegnap érettségizett.


Szokatlan és megkapó látvány

Ákos az egyetem után született, az alkotó a tanulást követően rögtön az anyaságba csöppent, és évekig nem foglalkozott a szakmájával. Ezért is óriási szerencse, hogy a munka világában tett első lépéseit tüstént siker övezte.

- A vidéki élet jó a gyerekeknek, de nem előny a művésznek - húzza alá. Szavai szerint szülővárosában és Veszprém megyében kevesen ismerik, olyannyira, hogy a barátai időnkét megkérdik: te mivel is foglalkozol?.
A különdíjnak köszönhetően azonban lehetősége nyílt megmutatnia tehetségét a fővárosban: a WAMP-on (Vasárnapi Művészeti Piac) egy éven át havonta egyszer ingyenesen árulhatja ékszereit. Júliusban őt választották a hónap dizájnerévé.

- Ez állandó motiváció számomra: hónapról hónapra újat hozni a vásárra. Az első két hónap az ismerkedésé volt, de aztán beindult az üzlet. Ha ez így folytatódik, igazán elégedett lehetek. Sokan megismertek, már vannak olyanok, akik kimondottan az én ékszereimet keresik - közli boldogan, még hosszú rasztafrizurája is vele örül. Mert hogyne örülne, amikor a siker arra biztatja, hogy érdemes azzal foglalkoznia, ami igazi örömet szerez neki, amiben kiteljesedhet - és később talán meg is élhet belőle.

Ahhoz, hogy vidéki létének hátrányát ledolgozza, még nagyobb ismertségre kell szert tennie. Mert bár édesanyja szívest-örömest a reklámhordozója - vagyis viseli az ékszereit -, ennél többre van szükség, hogy Tapolcán és a megyében is jó híre keljen.

Tervezi, hogy saját üzletet nyit, sőt honlapot indít, hogy a világháló segítségével legyőzze a kilométereket, és megtalálja a hozzá hasonlókat: akik szeretnek olyan ékszerrel kitűnni, amilyen nem jön szembe az utcán.
Mert egy tobzoska a nyakban igazán szokatlan és megkapó látvány.