A tudomány feladata, hogy segítse megteremteni a Duna sokrétű használata és a biológiai sokféleség megőrzése közti egyensúlyt - mondta Pálinkás József a Nemzetközi Dunakutató Szövetség (IAD) többnapos fórumán tartott tájékoztatón.

A tudományos konferencián a magyarországi feladatok között sorolta fel a Duna-Tisza közi homokhátság vízgazdálkodásának helyreállítását Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Ezzel az ország termőterületének egyharmadán javulnának a termelési feltételek, ami 1,5-2 millió ember életfeltételeit javítaná - mondta az államtitkár.

Pálinkás József az elért eredmények között említette azt, hogy a Duna vízminőségét azonos elvek szerint monitorozza minden folyó menti ország. Véleménye szerint ugyanakkor az EU-ban nem megoldott a tisztított szennyvizek visszavezetése a folyókba.

Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: a magyar kormány ellenzi, hogy a nagy folyókon - a Dunán, a Tiszán és a Dráván - erőművek épüljenek. A Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) most állít össze egy tesztet, amelyben rögzítik, hogy egy új erőműnél vagy más létesítménynél milyen környezetvédelmi követelményeket kell betartani.

A tájékoztató sajtóanyaga - amelyet Berczik Árpád akadémikus, a konferencia szervezőbizottságának elnöke állított össze - a magyar Duna-kutatás egyik fontos intézményének nevezi a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézetet (VITUKI). Megszüntetésekor a kutatási témák és a kutatók egy részét átveszi az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának részeként működő Dunakutató Intézet - válaszolta az MTI kérdésére Pálinkás József.

Az állami feladatokat - így például a vízjelzést - pedig a vidékfejlesztési és a belügyi tárca viszi tovább - tette hozzá Kovács Péter. Mindketten hangoztatták, hogy az átvételek a jövő évi költségvetéstől függnek.