Az InSight statikus landoló egység lesz, olyan készülékekkel felszerelve, amelyekkel a Mars mélyebben fekvő belsejét vizsgálhatja meg. A kutatók szerint mindez tisztább képet nyújt majd arról, hogyan alakulnak ki a sziklás bolygók, többek között Földünk is.

Az InSight két másik javaslatot utasított maga mögé azon versengésben, mely a következő, relatíve alacsony költségű missziót célozza. Eme, úgynevezett Discovery-osztály költséghatára 425 millió dollár, bár ez a szám nem öleli fel a robotot felszállító rakétát. Az InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) missziót a Sugárhajtású Laboratóriumból irányítják majd.

A robot dizájnja erőteljesen a sikeres Phoenix szondára támaszkodik, mely 2008-ban landolt a Vörös Bolygón. Míg azonban a 2016-os küldetés nagyon hasonlít erre, teljesen eltérő készülékeket szállít majd. Egy szeizmikus kísérlet a „marsi rengéseket” hallgatja, és eme információkkal feltérképezi a Föld szomszédjának kőzetrétegei közötti határokat. Ezen kívül meghatározza, hogy a planéta folyékony, avagy szilárd maggal rendelkezik-e, és adatokat szolgáltat arról, felszíne miért nem oszlik olyan tektonikus lemezekre, mint a Földé.

A tudományos készülékek kulcsfontosságú komponensei Franciaországból és Nagy-Britanniából érkeznek. Az InSight emellett egy német fejlesztésű hőszondát is belefúr a marsi felszínbe, hogy felmérje a hőmérsékleti profilt, így felfedheti, a bolygó hogyan hűl. A Sugárhajtású Laboratórium szolgáltatja majd a szonda robotkarját és két kameráját. Olyan érzékelővel is felszerelik, mely pontosan meg tudja állapítani, milyen mértékben imbolyog tengelyén a bolygó. A kombinált adatok elárulják a szakembereknek a mai Mars belső állapotát, illetve azt, az miképpen változott az eonok folyamán.

John Grunsfeld, a NASA tudományos részlegének vezetője szerint a szeizmológia olyan módszer, mellyel sok mindent kiderítettünk a Föld belsejéről, azonban a Mars esetén ez a tudás nem áll rendelkezésre. A Vörös Bolygó felszíni jellegzetességeiből egyértelmű, hogy a múltban geológiailag aktívabb volt. A Naprendszer legnagyobb tűzhányójának – Olympus Mons – maradványai is a bolygón terülnek el. Egyelőre rejtélyt képez, ezen aktivitás mértéke mikor és hogyan csökkent, azonban mégis olyan kérdés, mely közvetlen összefüggésben áll a marsi "élet" kérdéskörével.

A folyékony vas-nikkel magja generálta, védő mágneses mezőnek köszönhetően a Föld megőrzi atmoszféráját és felszíni vizét. A Mars azonban valamikor elveszítette globális mágneses mezejét, mely lehetővé tette, hogy a Napból érkező részecskefolyam – a napszél – „lehámozza” atmoszféráját. Mindez a felszíni víz elvesztéséhez is vezetett. Ez a változás bárminemű életnek meggátolhatta, hogy lábát megvesse a bolygón.

A NASA jelenleg a Curiosity robot sikerét ünnepli, mely két hete landolt a bolygón. Ez a misszió összehasonlításképpen 2,5 milliárd dollárt kóstált. Az űrügynökség szerint az InSight kiválasztása már azelőtt megtörtént, hogy a hatkerekű Curiosity landolt a Marson, és a döntést nem befolyásolták a friss eredmények.

Az InSight kiválasztása segíthet megerősíteni a NASA elkötelezettségét a Mars feltérképezése iránt, annak ellenére, hogy az utóbbi időben pénzügyi problémákba ütközött. A Fehér Ház 2013-as szövetségi költségjavaslata 20 százalékkal megnyirbálta az űrügynökség bolygókutatási projektjeit, melynek nagy része a Mars-programot érintette. Ennek eredményeképpen a NASA kiszállt az európai vezetésű ExoMars-misszióból – melynek célja egy keringő egység és egy robot eljuttatása a bolygóra 2016-ban és 2018-ban -, és elkezdte visszafogni Mars-programját.