A növények különleges “napernyővel” lassítják a felmelegedést

Kutatók szerint a növények segítenek lassítani a klímaváltozást azáltal, hogy a hőmérséklet-emelkedés hatására gázokat bocsátanak ki, ezzel felhők alkotta napernyőt képezve a bolygó felett.

A napsugárzás-tompító hatás globálisan nagyjából egy százalékkal, míg lokálisan – például az észak-szibériai erdőségek, Kanada és a skandináv országok felett – akár 30 százalékkal képes ellensúlyozni a melegedést – húzták alá a különféle nemzetiségű szakemberek a Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmányukban.

A szakemberek egy része úgy véli, hogy aránylag kis mérete ellenére a tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá az erdők védelmének fontosságát, hiszen ezek a területek segítenek lassítani a klímaváltozást az üvegházhatású gázok elnyelése révén és egyszersmind védelmet nyújtanak a vadvilág számára.

A világ tizenegy pontján lévő erdőségek megfigyelésekor a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a növények olyan apró részecskéket bocsátottak ki, amelyek a hőmérséklet emelkedésekor a széllel áramlanak és “vetőmagként” szolgálnak a felhőket alkotó vízcseppek számára. A létrejövő felhők fehér felszíne pedig visszatükrözi a napsugarakat az űrbe és tompítja a melegedést – ismertették eredményeiket a szakemberek.

A növényekből származó részecskékről eddig nem sokat tudtak a kutatók. A növények által kibocsátott részecskék összetapadnak más anyagokkal, a nagyobb részecskék pedig visszatükrözhetik a napfényt és az felhőcseppek alapját képezik. A mostani kutatás kiderítette, hogy minél melegebb van, annál több ilyen gázt bocsátanak ki a növények.

Mindenki ismeri az erdő illatát, ezt az illatot ezek a gázok okozzák – magyarázta Ari Asmi, a Helsinki Egyetem kutatója, aki szintén részt vett a kutatásban. A kutatáshoz szükséges adatokat tizenegy különböző helyről szedték össze. Globális szinten ez a megnövekedett kibocsátás elenyésző, a klímaváltozás alig egy százalékát teszi ki, így ez nem véd meg minket a felmelegedés hatásaitól. Paasonen szerint a kutatások azért fontosak, mert így segít megérteni a teljes folyamatot és idővel akár segíthet is a felmelegedés elleni harcban.

A tanulmány európai, észak-amerikai, orosz és dél-afrikai erdőségekre koncentrált. A felmelegedés-tompító hatás valamelyest enyhébb a távol eső, melegebb trópusi erdőkben – közölte a tanulmány vezető szerzője, Pauli Paasonen, a Helsinki Egyetem és az Ausztriában működő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet munkatársa.

Most még fékezik, később pörgethetik a klímaváltozást a sós mocsarak

Nagyjából 2050-ig segítenek lassítani a klímaváltozást az üvegházhatású gázok elnyelésére képes sós mocsarak, de a globális tengerszint-emelkedés miatt fennáll a kockázata annak, hogy a század második felétől már gyorsítani fogják a folyamatot – figyelmeztet a Nature egy régebbi számában megjelent tanulmány.

A világ partvonalait szegélyező sós mocsarak uralkodó növényzetének számító fűfélék és cserjék elnyelik a szén-dioxidot, amelynek jelentős része az üledék fogságába kerül, nem táplálva tovább a klímaváltozást. “A globális átlaghőmérséklet- és tengerszint-emelkedés hatására a 21. század első felében növekedni fog a szén-dioxid-elraktározás aránya” – írták az akkori tanulmány szerzői, akik elsőként vállalkoztak a tengerszint-emelkedés sós mocsarakra gyakorolt hatásának vizsgálatára.

Nagyjából 2050-től azonban az emelkedő tengervízszint túlságosan elárasztja ezeket a növényeket, és ezzel megakadályozzák a szén-dioxid iszapos üledékbe való eltemetését. “Bizonyos ponton túl a sok víz már súlyos károkat okoz” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Matthew Kirwan, a Virginiai Egyetem munkatársa.

A jégolvadásból eredő fokozatos tengerszint-növekedés eleinte segíti majd a vizenyős területek növényzetének jobb fejlődését. Az áradások több tápanyagot szállítanak a területekre és kimossák a mérgeket. Teljesítőképességük csúcsán – nagyjából a század közepére – a sós mocsarak évente körülbelül 2 kilogrammnyi szerves anyag, nagyrészt szén-dioxid elnyelésére lesznek képesek, négyzetméterenként.

A kutatók szerint ezek a mocsarak könnyedén átvészelnek évi egy milliméternyi vagy több tengerszint-növekedést is. Ha azonban az emelkedés üteme jelentősen felgyorsul, akkor nemhogy leállnak a szén-dioxid elnyeléssel, de valószínűleg elkezdik visszajutatni a gázt a légkörbe. A szelek és hullámok ezután kimossák a tengerfenék üledékét, és ezzel felszabadítják a mocsarak alatt elraktározott szén-dioxid-készleteket. A kutatók szerint ha a sós mocsarakat állandóan víz fedi, akkor a gyökerek nem jutnak többé oxigénhez és a növények elpusztulnak.

Az ENSZ klímaszakértőket tömörítő bizottságának előrejelzése szerint 2100-ra nagyjából 18-59 centiméterrel növekszik a globális tengerszint, vagy még többel, ha az északi-sarkvidéki vagy grönlandi jégtakarók gyorsabban olvadnak. A tengerszint most körülbelül 3 milliméterrel emelkedik évente. Kirwan becslései szerint a világ sós mocsarai 10-130 millió tonnányi szén-dioxidot nyelnek el évente. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2009-es jelentése szerint a mangrove erdők, sós mocsarak és tengerifűmezők akár 450 millió tonnányi szén-dioxidot is elnyelnek évente.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *