A csillagászati műholdat a tervek szerint 2020-ban állítják pályára, a programban az ESA-tagországokon kívül a költségek 5 százalékáig szerepet vállal a NASA is. A projekt, amelyben száz intézet közel ezer kutatója vesz részt, 600 millió euróba kerül - olvasható az ESA honlapján (http://www.esa.int/esaCP/index.html) és a BBC online hírszolgáltatásában.

Az Eukleidészt 1,2 méteres tükörátmérőjű távcsővel, valamint a látható fény és a közeli infravörös sugárzás tartományában működő kamerákkal, spektrométerrel rendelkezik majd. A teljes égbolt egyharmadát figyeli meg, tízmilliárd fényévnyi területen szétszórt kétmilliárd galaxist és a csillagvárosokkal kapcsolatos sötét anyagot kutatja.
Küldetésének célja, hogy feltárja, miként fejlődött a világegyetem szerkezete az univerzum történetének háromnegyedében.

Az Eukleidész segítségével a tudósok a modern kozmológia egyik legfontosabb kérdésének megfejtését is remélik, azt, hogy miért tágul egyre nagyobb sebességgel a világegyetem, ahelyett, hogy lelassulna a benne lévő anyag gravitációs hatása alatt.

1998-ban fedezték fel a világegyetem gyorsuló tágulását, a kutatást tavaly fizikai Nobel-díjjal ismerték el, azonban a jelenség okait mind a mai napig nem sikerült feltárni.

Az Eukleidész segítségével az asztronómusok azt is tanulmányozzák, hogy miként befolyásolja a sötét energia a galaxisokat és galaxishalmazokat a világegyetemben. E megfigyelések révén a csillagászok reményei szerint közelebb kerülhetnek e rejtélyes erő igazi természetének és befolyásának megértéséhez.

"Az új űrteleszkóp segítségével többet megtudhatunk a világegyetem legsötétebb titkairól" - fogalmazott René Laureijs, az ESA Eukleidész-programjának kutatója.