Újra esélyt adhat a kommunikációra a súlyos izomsorvadásban szenvedő, vagy más okból lebénult embereknek az a módszer, amit a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem munkatársai dolgoztak ki. 

Lorencaeu szerint sikerült bebizonyítani, hogy az általános nézet ellenére az ember képes a szem egy bizonyos szintél finomabb mozgásait is tudatosan irányítani, és némi gyakorlás után akár a betűk leírása sem nehéz feladat - írja az Index.

Jean Lorenceau, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) agy- és gerincvelő intézetének kutatója elmondta: többek között amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS, az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó betegség) szenvedő betegekkel foglalkozik. Ezek a páciensek elveszítik végtagjaik mozgatásának és a nyelésnek a képességét, és gyakran csak a szemüket tudják mozgatni. 

A tudósok szerint bár a módszer sokat hozzáadhat a szemmel irányított számítógépekkel kapcsolatos kutatásokhoz, a fő cél az, hogy a szemmel történő írást, esetleg rajzolást tökéletesítsék, hiszen sokkal hatékonyabb és személyesebb, ha a kommunikáló emberre bízzuk, mit akar mondani, minthogy arra kényszerítjük a beteget, hogy egy menüből válassza ki az előre meghatározott jelek valamelyikét.

A fejlesztés legnagyobb áttörése az a megoldás, amivel a szem úgynevezett szakkádikus mozgását áthidalják a szakemberek. A szakkád olyan gyors szemmozgás, ami többek között azt a célt szolgálja, hogy a fixáció a látóterünk egyik pontjáról minél hamarabb eljusson a másikba. Ezt az amúgy a látásunk működését szolgáló, ugráló mozgást bárki maga is meg tudja figyelni, például olvasás közben, vagy ha megpróbálja a fejének mozdítása nélkül végighúzni a tekintetét a monitor tetején.

Ez az ugráló szemmozgás, ami egyébként az emberi test által produkált leggyorsabb mozdulatok egyike, megakadályozza a folyóíráshoz szükséges folyamatos, finom szemmozgást. Lorenceau azonban egy véletlen felfedezés során rájött a megoldásra: ha mozgó tárgyat figyelünk, a szemünk átvált folyamatos mozgásra. A most kidolgozott módszer egy gyorsan villogó képernyőt használ, amit az agy mozgó tárgyként azonosít. A szerkezet minden egyéb alkatrésze már ismert technológiákat használ ki, a szemmozgás érzékelésére használt kamerarendszer sem friss fejlesztés - írja az Index.

A kifejlesztett rendszer egyelőre még kereskedelmi forgalomban nem kapható prototípus -– számítógépes képernyő formájában egy tiszta lapot kínál a paciensnek, amelyen szemének mozgatásával folyóírással írhat vagy rajzolhat. A rendszer az oculometer nevű, már ismert készülékre épül, amely kamera segítségével érzékeli a szem mozgását. Már léteznek szemmel való írást szolgáló készülékek, de ezekkel csak betűket vagy szavakat lehet kiválasztani a képernyőn.

A nehézségeket az okozta, hogy a szem nem képes sima, rendszeres mozdulatokat tenni statikus háttéren. Minden kísérlet szaggatott, rendszertelen rángásokba torkollik, amelyek alkalmatlanok írásra vagy rajzolásra. A sima mozdulatok elérése érdekében Jean Lorenceau az amerikai Stuart Anstis által 1970-ben felfedezett, Phi-jelenség néven ismert optikai csalódáshoz folyamodott. A Phi-jelenség akkor következik be, amikor két egymástól eltérő helyen lévő pontot kis időeltéréssel felvillantanak. A személy ezt úgy észleli, mintha a fényfolt az első helyről a másodikra mozogna.

A fogyatékkal élőkön kívül az új készüléket teniszezők, pilóták vagy táncosok körében is lehet majd alkalmazni, akiknek fontos a szem mozgatásának pontossága.

VIDEÓ: