Antianyag-atomok tulajdonságait vizsgálják a CERN fizikusai

kategória: Tudomány
2012 március 08, csütörtök - 16:43 | szerző: mti Email tartalom Nyomtatás tartalom pdf file létrehozása tartalom
Címkék: anti anyag, atom, cern, lhc, címkefelhő
Szóljon hozzá!
Mindig pozitívan a Facebook-on is
Az antianyag - az antihidrogén atomjainak tulajdonságait vizsgálják az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, akik az első spektroszkópiás (színképelemzési) mérések eredményeit tették közzé a Nature legújabb számában.

Napjainkban a világegyetem kizárólag anyagból áll, ám az elméleti fizikusok feltételezése szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után az univerzumban egyenlő mennyiségben képződött anyag és antianyag. Az antianyag azóta eltűnt, ebből a tudósok arra következtetnek, hogy az anyagnak lehetett valamilyen előnye az antianyaggal szemben. E rejtély megfejtéséhez járulhat hozzá az antihidrogén-atomok részletes vizsgálata - olvasható a CERN honlapján (http://cern.ch) , valamint a BBC (http://www.bbc.co.uk) hírei között.

A feltételezések szerint minden "rendes" szubatomi részecskének van egy azonos tömegű, de ellentétes töltésű "hasonmása". Amikor az ilyen ellentétes töltésű részecskék találkoznak, annihilálják (kölcsönösen megsemmisítik egymást), tiszta energiává alakulva át. Egy hidrogénatom egy protonból és egy elektronból áll. A negatív töltésű elektron ellentéte a pozitron, a protoné pedig az antiproton; egy antiproton és egy pozitron alkotja a legegyszerűbb antianyagatomot, az antihidrogént.

A hidrogénatom energiával történő gerjesztésekor az elektron magasabb energiaszintű pályára kerül. Amikor viszont az elektron "visszazuhan" egy alacsonyabb energiájú állapotba, a két szint közötti energia különbségét egy foton formájában sugározza ki, és e sugárzásnak pontosan ismert a spektruma. A CERN ALPHA-kísérlete (Antihydrogen Laser Physics Apparatus) azt célozza, hogy megmérjék az antihidrogén-atomok színképét, valamint összevessék a hidrogénatomok spektrumával.

Az ALPHA-kísérlet keretében 2010-ben sikerült csapdába ejteni és "életben tartani" a másodperc töredékéig 38 antihidrogén-atomot, tavaly pedig már 1000 másodpercre hosszabbították meg az élettartamukat. A kutatócsoport azóta tökéletesítette módszerét, ami lehetővé tette az antiatomok tulajdonságainak elemzését.

"A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban és igen pontosan feltérképeztük belső szerkezetét. Most végre elkezdhetjük feltárni az antihidrogén titkait, megismerni, hogy miben különbözik a hidrogéntől" - hangsúlyozta Jeffrey HAngst, az ALPHA-kísérlet szóvivője.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

A fény nemzetközi éve - A természettudományok a programok fókuszában
A természettudományok fontosságára is felhívják a figyelmet A fény nemzetközi éve programjai, amelyekről csütörtökön, az eseménysorozat magyarországi nyitányán számoltak be a szervezők Budapesten.
péntek 15:45
16. századi hajókkal terjedtek el a tűzhangyák
Némi genetikai nyomozásnak köszönhetően kutatók felderítették a trópusi tűzhangya - az első hangyafaj, amely tengeren járta be a világot - inváziós történetét.
péntek 15:42
Véletlen hibák nyomán fejlődhetett a hegedűkészítés
Amerikai kutatók szerint a hangszerkészítő mesterek által elkövetett apró hibák vezethettek a hegedű testén található f-lyuk fokozatos kialakulásához.
péntek 15:16
70 ezer éve került legközelebb Naprendszerünkhöz egy csillag
Nemzetközi csillagászcsapat közlése szerint hetvenezer éve került Naprendszerünkhöz legközelebb egy csillag, a felfedezőjéről Scholznak elkeresztelt vörös törpe.
péntek 14:35
Kína harminc éve vizsgálódik az Antarktiszon
Kína kereken három évtizedes antarktiszi jelenlétét készül megünnepelni és egy újabb állandó kutatóállomás létesítésével üzeni: folytatni kívánja vizsgálódásait, megfigyeléseit és kísérleteit a térségben.
péntek 14:18
Lovász László értékelte a Lendület program eddigi eredményeit
Növelnék a humán tudományok arányát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programján belül, a támogatási rendszer az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokra is kiterjedhet a jövőben. Erről Lovász László, a tudós testület elnöke beszélt szerdán az MTA összegzése szerint.
péntek 14:14