Közeledik célállomásához a Curiosity (Kíváncsiság), a NASA új Mars-járója, amely a tervek szerint 567 millió kilométeres útja végén augusztus 6-án, közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor landol a Marson. A Mars Science Laboratory egytonnás Curiosity marsjárója választ adhat arra a sokat boncolgatott kérdésre, vajon kialakulhatott-e valaha az élet a Marson, vagy akár még most is jelen van?

A Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) tavaly november 26-án startolt. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart. A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, fő feladata az lesz, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja majd a Mars légkörét és geológiáját.


A rádióizotópos termoelektromos generátorral működő marsjáró leszállóhelyét a bolygó egyik legmélyebb pontján választották ki. A Mars egyenlítője környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő. A Kíváncsiság, egy 20 kilométerszer 7 kilométeres területen száll le, a kráter közepén magasodó, öt kilométer magas, rétegzett szerkezetű hegy környékén. A tudósok szerint a kráter valaha tófenék lehetett, és amennyiben elméletük helytálló, a medret üledék töltötte ki, amelynek java része az idők folyamán eltűnt, csupán a központi hegy maradt belőle.

A marsjáró utazása utolsó szakaszához közeledvén vasárnap hat másodpercre beindította kormányzó segédrakétáit, amelyek segítségével parányit módosította pályáját. „Valószínűleg ez volt az utolsó pályakorrekció” – hangsúlyozta közleményben Tomas Martin-Mur, a NASA bolygókutató részlegének (Jet Propulsion Laboratory) fő navigátora.


A tervek szerint a Curiosity augusztus 6-án, közép-európai idő szerint 7 óra 24 perckor éri el a Mars légkörét, hét perccel később mind a hat kerekével a Mars száraz, poros felszínére ereszkedik. A leszállás azonban az egytonnás jármű esetében sokkal bonyolultabb feladat, mint a korábbi marsjáróknál volt. A Kíváncsiság számára ezért a NASA mérnökei egy bonyolult rendszert fejlesztettek ki. A marsjárót a hőpajzsos fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő lassítja a landolásra kijelölt hely közeléig, ezt követően egy fékezőrakétákkal ellátott platform, az égi daru ereszti le a talajra. A marsjáró a művelet alatt 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, mihelyt a Curiosity a felszínre ér. Ezután a platform távolabbra elrepül, és becsapódik a talajba.

A NASA szakemberei a múlt héten sikeresen korrigálták a vörös bolygó körül keringő amerikai Mars Odyssey űrszonda pályáját, ennek köszönhetően a földi irányítók csaknem valós időben értesülnek arról, hogy sikeres volt-e a leszállás. A két bolygó közötti távolságot a látható fény sebességével terjedő rádióhullámok 13,8 perc alatt teszik meg.


Kíváncsiak várják az eseményeket

A legnagyobb kihívást az jelenti, amikor a marsjáró leszállórendszerével együtt fejest ugrik a bolygó légkörébe, amivel az ütemterv szerint magyar idő szerint augusztus 6-án reggel 6 óra 30 perckor kell szembe néznie. A földi irányítás is nagyon szeretne szó szerint szembe nézni a küldetés legkritikusabb pontjával, ahogy korábban beszámoltunk róla, a Mars Odyssey szonda egy meghibásodása miatt a leszállás nyomon követésének áttervezésén is gondolkoztak. Egy hatperces hajtómű begyújtással sikerült visszaállítani a szondát a megfelelő pályára, így a "halálugrás" utolsó pillanatait is végig kísérhetik, azonnali megerősítést adva a leszállás kimeneteléről.

"Ha sikerrel zárul, messze ez lesz a valaha volt legjobb Mars-küldetés. Példátlan tudományos felfedezéseket fog tenni, és feltüzeli az emberek képzeletét egy más világ felderítésének víziója által" - nyilatkozott Robert Zubrin, a Mars Society elnöke a SPACE.com-nak, hangsúlyozva, hogy a Curiosity sikerének kulcsa egy eddig még nem bizonyított leszállórendszer, az úgynevezett légidaru, ami 900 kilogrammnyi rakományt képes eljuttatni a Mars felszínére. Ez elegendő egy minta-visszajuttató, vagy más nagyobb léptékű küldetések kiszolgálására is, új távlatokat nyitva meg a bolygókutatásban.


Zubrin elismeri, hogy amilyen hatalmasat szakíthat az új technika, ugyanolyan nagyot bukhat is, ha az egész rendszer felkenődik a vörös bolygóra. "Az egész Mars programot magával ránthatja" - tette hozzá. "A 2016-os és 2018-as küldetések törlésével a program kaotikussá vált"

A marsjáró bukása végleg reménytelenné tenné a fenti küldetések újraindítása mellett lobbizók erőfeszítéseit, akárcsak az új javaslatokkal előállók elképzeléseit. Zubrin szerint egy kudarcot, bármi legyen is az oka, kézenfekvőnek aposztrofálnák a tény után. "Nem láttátok előre? Hogy nem lehetett ezt előre látni? Kétmilliárd dollárt adtunk a küldetésetekre, amit totálisan elbaltáztatok? Ne is próbáljatok többet kérni" - próbált a bolygókutatások költségvetését nyirbálók bőrébe bújni Zubrin, aki egyetlen mondattal foglalta össze a küldetés jelentőségét: "Győzelem, vagy halál".


A mobilis MSL robot a NASA Phoenix leszállóegységének nyomdokait követi majd, ami 2008 májusában landolt a bolygó északi sarkvidékén. A helyhez kötött Phoenix öt hónapon át végzett tudományos kísérleteket a NASA Naprendszeren belüli lakható zónák utáni kutatása keretében. Felfedezései között meg kell említenünk a felszín alatt néhány centiméterrel talált vízjeget, és a talajban észlelt perklorátot, ami nagyobb koncentrációban a Marson uralkodó hőmérsékletek alá csökkenti a víz fagyási pontját, egyes mikroorganizmusok pedig még energiát is meríthetnének ebből az anyagból.

"A Phoenix csapat nagyon várja az egyenlítő közelében elhelyezkedő Gale-kráter talajának ásványtanának és kémiájának elemzését, hogy összevethessük a Phoenix sarkvidéki értékeivel" - mondta Peter Smith, a 2008-as küldetés vezetője a tucsoni Arizona Egyetemen. "Az illékony anyagok történetének és a szerves anyagok sorsának fontos kérdéseire kell még megfelelő válaszokat adni. A Curiosity-nek meg van a képessége, hogy hozzájáruljon ezekhez"


Bár a Curiosity nem egy élet után kutató küldetés, sokkal inkább a lakható környezetek kerekekkel felszerelt felderítője, a Marson végzendő munkája segítene a jövő élet-kutatása előtti út kikövezésében és közelebb vihet az első Marsra lépéshez. "Úgy érzem magam, mint egy kisrészvényes egy hatalmas vállalkozásban" - mondta Kim Stanley Robinson amerikai sci-fi író, aki Mars-trilógiájával vált világhírűvé. "Ha életet találunk a Marson, legyen az rokon vagy idegen, az akkor is a tudományos történelem egyik legnagyobb felfedezése lesz, és meg kell gondolnunk, hogyan tanulmányozzuk... milyen protokollokat kell felállítanunk. Ez egy érdekes problémának ígérkezik"

Robinson szerint - ha megtaláljuk az életet - az is nagy kihívás lesz, hogy megállapítsuk, vajon az valóban marsi eredetű, vagy a földi szennyeződések eredménye? "Különös vadászat lesz. Elképzelhető, hogy a marsi élet a mélyben kuporog és nehéz lesz megtalálni"

Képesek lesznek az emberek és a marsi mikrobák együtt, vagy inkább egymás mellett élni? Robinson víziója szerint a föld alatti marsi élet háborítatlanul teheti a dolgát, miközben az emberek ugyanezt teszik a felszínen. "Úgy vélem a legnagyobb veszélyt a marsi élet tönkretétele jelentené" - összegzett.


VIDEÓ: