A Chinchorro-kultúra népe, egy halászközösség körülbelül tízezer éve telepedett meg az Atacama-sivatag Csendes-óceán menti részén, és hatezer éven át élt azon a területen, amely jelenleg Chile északi részét és Peru déli vidékeit foglalja magában.

A Chilei Katolikus Egyetem kutatói Pablo Marqueta irányításával a csincsorró indiánok mumifikálási szokásait vették górcső alá, tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában tették közzé.

Megállapításuk szerint kezdetben volt a természetes mumifikálódás, hiszen a terület az egyik legszárazabb a Földön, és a sekély sírokba eltemetett, kiszáradt holttesteket rendszeresen "kihantolta" a szél.  A chilei kutatók szerint ez azonban csupán az érem egyik oldala, a világon elsőként alkalmazott rituális mumifikálást ugyanis a népesség lélekszámának növekedésével magyarázzák a tudósok.

A regionális éghajlatra utaló nyomok után kutatva növényi maradványokat kerestek az üledékes kőzetek különböző rétegeiben, amelyek elárulták, hogy Kr.e. 5800 és Kr.e. 4700 között az Andokban megnőtt a csapadék mennyisége, ennek köszönhetően talajvíz halmozódott fel az amúgy száraz, sivatagos területeken, csermelyek, patakok törtek a felszínre.

A viszonylag kedvező körülmények hatására nőtt a népesség lélekszáma, amely Kr.e. 5000 és Kr.e. 3000 között érté el csúcspontját. A nagyobb népesség több halottat is jelentett egyben. Az el nem bomló tetemek állandóan jelen voltak, kihatottak az élők mindennapjaira - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon (http://phys.org.264143584.html) és Nature News hírei között (http://www.nature.com/news/climate-change-shaped-ancient-burial-ritualss-1.11161).

A kedvező környezeti tényezők hozzájárultak egy összetettebb társadalmi struktúra kialakulásához is. Új eszközök jelentek meg, új ötletek születtek - emelte ki Pablo Marqueta. Többféle mumifikálási "divat" is született. Kezdetben voltak a fekete múmiák, amikor mangánoxiddal festették a holttesteket, később okkerrel vörösre színezték őket.

Körülbelül 4400 évvel ezelőtt az éghajlat szárazabbá vált, a part menti vizekben csökkent a halállomány, ezzel egy időben a csincsorró indiánok felhagytak a halottak mumifikálásával. Pablo Marqueta szerint a csincsorró indiánok a kontinens belsejébe települtek át.