Csillagközi űrből érkező atomokat észlelt egy űrszonda

kategória: Tudomány
2012 február 01, szerda - 15:50 | szerző: hirado.hu Email tartalom Nyomtatás tartalom pdf file létrehozása tartalom
Címkék: űrszonda, nasa, atom, világegyetem, világűr, címkefelhő
Szóljon hozzá!
Mindig pozitívan a Facebook-on is
Egy NASA űrszonda első alkalommal észlelt a Naprendszeren kívülről származó anyagot, és kimutatta, hogy a régió váratlan módon igen kevés oxigént tartalmaz.

Ezt az úgynevezett csillagközi anyagot az IBEX (Interstellar Boundary Explorer) szonda szúrta ki, mely a Naprendszer határát tanulmányozza a Föld felett 322 ezer kilométerre lévő pályájáról.

A szonda így távol helyezkedik el a tulajdonképpeni határtól, azonban detektorai érzékenyek azokra a semleges atomokra, melyek be tudnak lépni a helioszférába (a Naprendszert a kozmikus sugárzástól védő, napszél generálta "buborék"). Mivel ezen atomok nem rendelkeznek elektromos töltéssel, a Nap mágneses mezeje nincs rájuk hatással.

A kutatók szerint mintegy 30 évbe telik, míg ezek a részecskék áthaladnak a buborékfalon a helioszféra határán, és a belső Naprendszerbe jutnak, ahol az IBEX észleli őket. Bár egy korábbi NASA-misszió, az Ulysses a helioszférán túlról származó, semleges héliumot mérte, az IBEX az első szonda, mely a nehezebb elemeket - mint oxigént és neont mér. Ezek az elemek a csillagok nukleáris magjában alakultak ki és később szóródtak szét az űrben.

5295_618859main_ibex_sc_orig_full_1.jpg
Egy nemzetközi kutatócsapat mutatta be az IBEX legújabb eredményeit, melyek felölelték a semleges hidrogén, oxigén és neon "idegen" részecskéinek első észlelését, valamint a korábban észlelt hélium megerősítését. Ezek az atomok olyan idősebb csillagok maradványai, amelyek erőteljes robbanásokkal - úgynevezett szupernóvaként - végezték életüket, a robbanások pedig szétszórták az elemeket a galaxisban.

Az új vizsgálat szerint, a kutatók 74 oxigénatomot találtak minden 20 neonatomra a csillagközi szélben. Összehasonlításképpen, Naprendszerünkben minden 20 neonatomra 111 oxigénatom jut, ami azt jelenti, hogy a Naprendszer bármely részében több oxigénatom található, mint a közeli intersztelláris űrben – írja a közlemény. „Fontos tudni ezen elemek mennyiségét, mivel ezek a csillagok, bolygók és emberek építőkockái” – mondja David McComas, az IBEX vezető kutatója. „Egy rejtélyt fedeztünk fel, miszerint Naprendszerünkön kívül az anyag nem olyan, mint a rendszeren belül. Úgy tűnik, a neonhoz képest kevesebb odakinn az oxigén.”

5295_155707main_image_feature_641_ys_full.jpg
A kutató szerint vagy Naprendszerünk alakult ki egy szeparált, oxigénben gazdagabb régióban a galaxisban, mint ahol ma elhelyezkedik, vagy pedig az életadó oxigén nagy része az intersztelláris por- és jégszemcsékben esett csapdába, és nem képes szabadon áramlani az űrben. Szerinte bármelyik szcenárió is igaz, annak kihatása van azon tudományos modellekre, melyek Naprendszerünk - és az élet - kialakulását írják le.

Az IBEX lemérte azt is, hogy a csillagközi szél lassabb sebességgel halad - óránkénti mintegy 11 ezer kilométerrel lassabban -, és eltérő irányból érkezik, mint korábban hittük. A kutatás most azt mutatja, hogy az intersztelláris szél 20 százalékkal kevesebb nyomást fejt ki helioszféránkra.

Eric Christian, az IBEX kutatója szerint a helioszférára kifejtett nyomás, mely a galaxisban lévő anyagtól, vagy az odakinn lévő mágneses mezőktől származik, segít meghatározni Naprendszerünk nagyságát és alakját. Az új vizsgálat eredményeivel a kutatók feltárhatják az univerzumban lévő anyag történetét is. McComas szerint sok mindent elárulnak az adatok az űrnek azon részéről, amelyben élünk, valamint ezen régió és a galaxis többi területének kölcsönhatásáról. Az IBEX megfigyelései és az űrben lévő elemek aránya meghatározásának képessége emellett segíthet megismerni, a galaxis miként fejlődött és változott az idők folyamán. Az eredményeket egy sor tanulmányban publikálták, melyeket az Astrophysical Journal folyóirat jelentetett meg.

A NASA 2008 októberében bocsátotta fel az IBEX szondát, hogy feltérképezze a határt a Naprendszer és a csillagközi űr között. A 169 millió dolláros szondát eredetileg kétéves misszióra tervezték. Az IBEX az úgynevezett nagy sebességű semleges atomokat veszi számba. Az atomok Naprendszerünk csillagközi határrégiójának nevezett területén képződnek.

5295_450987main_image_1658_946-710.jpg
Felbocsátása óta az űrszonda úttörő felfedezéseket tett a helioszférával, valamint a Naprendszer és csillagközi űr közötti határral kapcsolatban. 2009-ben rejtélyes „szalagot” észlelt a Naprendszer határán, melyet töltött részecskék árama alkot. A részecskék óránkénti több millió kilométeres sebességgel érkeznek a Napból. 2010-ben a kutatók bejelentették, hogy a szonda elsőként figyelte meg, ahogy a napszél nekifeszül a földi magnetoszférának.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

Szerves molekulákat és metánt észlelt a Curiosity
A NASA Curiosity marsi robotfelderítője széntartalmú vegyületekre bukkant egy ősi kőzet fúrásmintáiban - a szerves anyagok első egyértelmű jelére a szomszédos bolygó felszínén -, emellett a légkörben a metán, a Földön erőteljesen az élővilághoz kötődő gáz szintjének kiugrását is észlelte.
szerda 16:22
Egymillió múmia temetőjét vizsgálják Egyiptomban
Egy több mint 1500 éve, a Római Birodalom egyiptomi uralma idején nyugalomra helyezett gyermek maradványaira bukkantak egy ősi, egymilliónál is több múmiának otthont adó temetőben Egyiptomban.
szerda 16:04
A farkasok a kutyáknál jobban mérik fel az étel mennyiségét
Osztrák kutatók tanulmánya szerint a farkasok a kutyáknál jobban mérik fel, hogy mennyi étel lehet egy edényben, ha azt nem a szemük láttára töltötték meg.
szerda 15:52
Látványos fotók a Szaturnusz gyűrűiről
A Szaturnusz gyűrűinek sávos részleteit kapta lencsevégre egyik új, részletgazdag felvételén a NASA Cassini űrszondája.
kedd 11:53
A csípős étkek kedvelőinek magasabb a tesztoszteronszintje
A csípős ételeket kedvelő, és különösen a chilipaprikát rendszeresen fogyasztó férfiaknak magasabb a tesztoszteronszintjük.
kedd 11:24
Helyreállították III. Amenhotep szobrát Luxorban
III. Amenhotep fáraó egy közel 13 méter magas, több mint háromezer évig darabjaiban heverő álló szobrát leplezték le az egyiptomi Luxorban.
kedd 11:19