Csillagközi űrből érkező atomokat észlelt egy űrszonda

kategória: Tudomány
2012 február 01, szerda - 15:50 | szerző: hirado.hu Email tartalom Nyomtatás tartalom pdf file létrehozása tartalom
Címkék: űrszonda, nasa, atom, világegyetem, világűr, címkefelhő
Szóljon hozzá!
Mindig pozitívan a Facebook-on is
Egy NASA űrszonda első alkalommal észlelt a Naprendszeren kívülről származó anyagot, és kimutatta, hogy a régió váratlan módon igen kevés oxigént tartalmaz.

Ezt az úgynevezett csillagközi anyagot az IBEX (Interstellar Boundary Explorer) szonda szúrta ki, mely a Naprendszer határát tanulmányozza a Föld felett 322 ezer kilométerre lévő pályájáról.

A szonda így távol helyezkedik el a tulajdonképpeni határtól, azonban detektorai érzékenyek azokra a semleges atomokra, melyek be tudnak lépni a helioszférába (a Naprendszert a kozmikus sugárzástól védő, napszél generálta "buborék"). Mivel ezen atomok nem rendelkeznek elektromos töltéssel, a Nap mágneses mezeje nincs rájuk hatással.

A kutatók szerint mintegy 30 évbe telik, míg ezek a részecskék áthaladnak a buborékfalon a helioszféra határán, és a belső Naprendszerbe jutnak, ahol az IBEX észleli őket. Bár egy korábbi NASA-misszió, az Ulysses a helioszférán túlról származó, semleges héliumot mérte, az IBEX az első szonda, mely a nehezebb elemeket - mint oxigént és neont mér. Ezek az elemek a csillagok nukleáris magjában alakultak ki és később szóródtak szét az űrben.

5295_618859main_ibex_sc_orig_full_1.jpg
Egy nemzetközi kutatócsapat mutatta be az IBEX legújabb eredményeit, melyek felölelték a semleges hidrogén, oxigén és neon "idegen" részecskéinek első észlelését, valamint a korábban észlelt hélium megerősítését. Ezek az atomok olyan idősebb csillagok maradványai, amelyek erőteljes robbanásokkal - úgynevezett szupernóvaként - végezték életüket, a robbanások pedig szétszórták az elemeket a galaxisban.

Az új vizsgálat szerint, a kutatók 74 oxigénatomot találtak minden 20 neonatomra a csillagközi szélben. Összehasonlításképpen, Naprendszerünkben minden 20 neonatomra 111 oxigénatom jut, ami azt jelenti, hogy a Naprendszer bármely részében több oxigénatom található, mint a közeli intersztelláris űrben – írja a közlemény. „Fontos tudni ezen elemek mennyiségét, mivel ezek a csillagok, bolygók és emberek építőkockái” – mondja David McComas, az IBEX vezető kutatója. „Egy rejtélyt fedeztünk fel, miszerint Naprendszerünkön kívül az anyag nem olyan, mint a rendszeren belül. Úgy tűnik, a neonhoz képest kevesebb odakinn az oxigén.”

5295_155707main_image_feature_641_ys_full.jpg
A kutató szerint vagy Naprendszerünk alakult ki egy szeparált, oxigénben gazdagabb régióban a galaxisban, mint ahol ma elhelyezkedik, vagy pedig az életadó oxigén nagy része az intersztelláris por- és jégszemcsékben esett csapdába, és nem képes szabadon áramlani az űrben. Szerinte bármelyik szcenárió is igaz, annak kihatása van azon tudományos modellekre, melyek Naprendszerünk - és az élet - kialakulását írják le.

Az IBEX lemérte azt is, hogy a csillagközi szél lassabb sebességgel halad - óránkénti mintegy 11 ezer kilométerrel lassabban -, és eltérő irányból érkezik, mint korábban hittük. A kutatás most azt mutatja, hogy az intersztelláris szél 20 százalékkal kevesebb nyomást fejt ki helioszféránkra.

Eric Christian, az IBEX kutatója szerint a helioszférára kifejtett nyomás, mely a galaxisban lévő anyagtól, vagy az odakinn lévő mágneses mezőktől származik, segít meghatározni Naprendszerünk nagyságát és alakját. Az új vizsgálat eredményeivel a kutatók feltárhatják az univerzumban lévő anyag történetét is. McComas szerint sok mindent elárulnak az adatok az űrnek azon részéről, amelyben élünk, valamint ezen régió és a galaxis többi területének kölcsönhatásáról. Az IBEX megfigyelései és az űrben lévő elemek aránya meghatározásának képessége emellett segíthet megismerni, a galaxis miként fejlődött és változott az idők folyamán. Az eredményeket egy sor tanulmányban publikálták, melyeket az Astrophysical Journal folyóirat jelentetett meg.

A NASA 2008 októberében bocsátotta fel az IBEX szondát, hogy feltérképezze a határt a Naprendszer és a csillagközi űr között. A 169 millió dolláros szondát eredetileg kétéves misszióra tervezték. Az IBEX az úgynevezett nagy sebességű semleges atomokat veszi számba. Az atomok Naprendszerünk csillagközi határrégiójának nevezett területén képződnek.

5295_450987main_image_1658_946-710.jpg
Felbocsátása óta az űrszonda úttörő felfedezéseket tett a helioszférával, valamint a Naprendszer és csillagközi űr közötti határral kapcsolatban. 2009-ben rejtélyes „szalagot” észlelt a Naprendszer határán, melyet töltött részecskék árama alkot. A részecskék óránkénti több millió kilométeres sebességgel érkeznek a Napból. 2010-ben a kutatók bejelentették, hogy a szonda elsőként figyelte meg, ahogy a napszél nekifeszül a földi magnetoszférának.



Kapcsolódó cikkek
Megosztás:   Facebook Twitter iwiw
Print

Hozzászólás küldése

Felhasználónév:
Hozzászólások:

Kód beírása:

"Közlekedési szabályokat" követnek a vadászó denevérek
A Bristoli Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a táplálékszerző denevérek a saját maguk felállította közlekedési szabályokhoz igazodnak.
péntek 14:37
Körvonalazódik a NASA aszteroida-befogási missziója
A NASA szerdai bejelentése szerint ambiciózus aszteroida-befogási missziója során egy nagyobb sziklát szakítanak majd ki a célzott űrvándorból, ahelyett, hogy az egészet megpróbálnák a Föld közelébe vonszolni.
péntek 10:07
Már korán szerepelt búza a kínai étrendben
Kínai régészek az országban valaha fellelt legidősebb feldolgozott, búzaalapú élelmiszer maradványaira bukkantak, ami azt sugallja, hogy az emberek már a 2600-2900 évvel ezelőtti tartományban fogyasztottak kenyérszerű táplálékot.
péntek 09:57
Mesterséges odúkkal és fészekanyaggal segíthetjük a madarak költését
Áprilisban kezdődik a hazai madárvilág többségének költési időszaka, ami a kisebb méretű, zömével énekesmadarak esetében két, olykor három fészekalj felnevelését is magával vonja.
péntek 09:41
A véltnél rövidebb lehet egy szaturnuszi nap
A NASA Cassini űrszondájának mérései arról tanúskodnak, hogy a Szaturnuszon egy nap rövidebb lehet, mint ahogyan a Voyager-2 szonda több mint 20 évvel ezelőtti méréseiből kiszámították.
csütörtök 11:11
Késik a nagy hadronütköztető újraindítása
Egy apró üzemzavar néhány nappal vagy akár hetekkel is késleltetheti az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) e hétre tervezett újraindítását.
csütörtök 10:29